Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 2. szám - Kántori rovat
64 Kottamellékleteink. Az „Evangélikus Népiskola“ f. év januári számának Kántori Rovatában megkezdettük kottamellékleteink sorozatát. Ezekkel a sorozatokkal elsősorban a kisvárosi és falusi gyülekezeteink énekvezéreinek és orgonásainak munkáját akarjuk megkönnyíteni. De arra is törekszünk, hogy különféle iskoláinkban is hasznát vehessék kottamellékleteinknek. Helyszűke, illetőleg anyagi fedezet hiánya miatt egy-egy számban csak kisterjedelmű kottamellékleteket közölhetünk. Ha kottamellékleteink megjelenése a jelenlegi kis terjedelem dacára Isten segítségével állandósítható, akkor lassanként a sok kicsivel sokat érhetünk el. Kérünk mindenkit, aki a Kántori Rovat kottamellékleteit szívesen fogadja, használja fel közléseinket mindnyájunk legjobb szándéka szerint. Miképpen a múlt számban, azonképpen a jelenlegi számban is bemutatunk ú. n, ritmikus koráit, mindegyiket eredeti alakjában.. A dallamok zenei, ill. énekkari feldolgozását Gárdonyi Zoltán dr. soproni evang. tanítóképző-intézeti zenetanár, zeneszerző és zene- történész végezte nagy szaktudással és ügyszeretettel. A ritmikus koráiról e rovatban más alkalommal lesz még szó. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy a használatban lévő magyar evang, egyházi énekszövegek legnagyabb része a ritmikus korál- éneklés szempontjából átdolgozásra szorul. Jézus, ki bűnös lelkemet. Bűnbánati ének, mely böjti éneknek is áldásosán felhasználható s karénekként alkalmas a nagypénteki istentiszteletre. Eredeti német szövegének szerzője Rist János (1607—1667) wedeli (Holstein) lelkipásztor, rendkívül termékeny s kortársaitól tűlbecsült dalköltő, 687 vallásos és számos világi költemény írója. Költeményeit részben ő maga zenésítette meg, részben zeneileg feldolgozták a köréje csoportosuló zeneszerzők, pl. Schop János hamburgi orgonás, kiknek munkássága nagy hatással volt a kor zenei ízlésének irányítására, mint ahogy Rist irodalmi tevékenysége is nagy hatással volt korának német költészetére. Rengeteg költeménye között sok kiváló is található. Vallásos énekei közül többet még ma is énekelünk, pl. Jézus, ki bűnös lelkemet, Fel, mennyei polgárok, Kelj fel, öltözz fénybe, Ó siralom, Örökké! Ó mennydörgő szó. Ristnek „Jézus, ki bűnös lelkemet“ kezdetű éneke magyar átdolgozását megtaláljuk már az 1743-ban megjelent „Új zengedező mennyei kar“ c. evangélikus magyar énekeskönyvben. A szóbanforgó ének dallama világi eredetű és szerzője ismeretlen. A dallam az 1662. évi „Praxis Pietatis melica“ című frankfurti vallásos énekeskönyvben „Wachet doch, erwacht ihr Schläfer“ kezdetű szöveggel van társítva, azonban már 1663 óta a Rist-féle „Jesu, der du meine Seele“ (Jézus, ki bűnös lelkemet) szöveggel társultan lett ismeretessé és azon a címen terjedt el mind a mai napig. A dallam hangneme: aeol. Szerkezeti képlete: T.8:8.7.8.7.8.8.7.7. (vagyis 1—1 versszakban nyolc trocheusi verssor, s az első sorban nyolc, a második sorban hét stb. szótag van). Kezdőhang gyermekkarra: d2, vegyeskarra: e2, férfikarra: d1, gyülekezeti közénekre: c2. H. Gy.
