Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 12. szám - A protestáns egyházi zene története

339

1=^^= — -! ' ■■

............-r----------------------- ■ - ■ ----------" ■-' -^g===l

K

ÁNTORI ROVAT

A protestáns egyházi zene története.

írta: Kühn János.

Vége.

Zsoltárokon és korátokon kívül áriákat is énekeltek. Magánének volt ez, amit rendkívüli alkalmakkor, temetésen, nagyobb egyházi ünnepeken énekeltek szólisták. Az áriában mindig a művészibb, szebb dallam volt a lényeges. (Magyar népünk a szép dallamot ma is áriának nevezi.) Az áriastílus a koráldallamokra is átment. Ilyenek: Mind jó, amit Isten tészen. . , Minden ember csak halandó ... stb. Nem korái, hanem halotti ének Szappanos János debreceni magiszter áriája, melyet Hodászi Lukács lelkész halálára írt: Mint sír a fejér hattyú Meander vize partján. (Dallama Fabó B. A magy. dal. zenei f. e. m.)

Hogy a protestáns zene hazánkban magas fokon állott, kétségtelen, mert az 1707-iki rózsahegyi zsinat már zenei túlzások ellen foglalt állást.

Az áriák szerzése nem mindig volt eredeti, hanem meglevő dallamokra írtak szövegeket vagy megmásított formában adták elő.

A soproni kántorok sok áriát és kantátát szereztek már a XVII. században. Grönder Gottlieb a reformáció emlékére, Seybold István II. József császár nevenapjára írt áriát. Kusser és Capricornus pozsonyi kántorok még 1718-ban is használták. (Dr. Payr.)

Az áriózus éneklés még a XIX. században is divik. így 1817-ben Sopronban Mozart zenéjére Artner Terézia írt áriákat a reformáció háromszázados évfordulóján. Pozsonyban Struck Pál svéd zeneszerző áriáját énekelték ugyanezen alkalomból; ezeket később a búcsúztatóval párosították. De ez nem sikerült mindig, mert legtöbbször szörnyűség volt meghallgatni az ilyen búcsúztatót. Dr. Payr írja, hogy megboldogult Gyurátz F. püspökünk sokszor emlegette mint elriasztó példát a „Sírhatsz te is jó Inczédi Klára“ kezdetű búcsúztatót.

Az áriák és kantáták kiszorították a Luther óta szokásos komoly motettákat, ami nagy kárára volt a protestáns egyháznak. De az áriák megszűnése óta ismét tért hódítottak a motetták és egyéb karénekek, melyek az istentiszteletek liturgiáját gazdagabbá teszik.

Az ország nagyobb városaiban nemcsak kántorok, hanem képzett orgonisták állottak az egyház szolgálatában s közöttük nem egy zeneszerző is akadt. így Sopronban már a XV. és XVI, században 10 orgonistának tudjuk a nevét, pl. A k á c h Mihály, rendesen szerződtetett és fizetett orgonista volt, 1596-ban. A XVII. században Rauch András az ének és zenekar karmestere 6 zeneművet adott ki nyomtatásban. A Rustról származott Kusser