Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 12. szám - A protestáns egyházi zene története

340 János több 4 és 5 hangú zeneművel gazdagította a protestáns zene- irodalmat. P s y 1 c h i u s Lukács morva származású orgonista lett Rauch utóda. Szép zeneszerzeményeiért a város 3 arannyal jutal­mazta. Kartársa volt R u s s z Mihály harkai születésű tanító és zenész. A gimnáziumnak K a 1 i n k a János volt a kántora. Ruszt még egy egészen kiváló zenészt adott Sopronnak Wohl- muth János személyében (1643). Még ruszti kántor korában Szé­chenyi György és Kolonics üldöztetése elől Regensburgba mene­kült, ahol 12 évig maradt. 1686-ban Sopronba került mint karigaz­gató és orgonista, ahol közben (1681) vallásszabadságot kaptak a protestánsok. A híressé vált orgonista naplójából tudjuk, hogy kö­telessége volt egy zenében képzett ifjú nemzedéket nevelni az ének és zenekar számára, akik a templomban nagy ünnepek alkalmával az istentisztelet fényét énekükkel vagy zenéjükkel emelték. Ugyanakkor a toronyzene is virágzásban volt. Wohlmuthtól több zenemű kézirata maradt meg, több tabula- túrás könyvet készített tanítványai számára. A soproni múzeum­ban van egy, melynek címe: „Tabulatur Joch. Jakob Straken zu­gehörig, welcher am 3-en Dezember 1689. in Gottes Namen den Anfang zum Schlagen gemacht. Gott gebe seinen Segen dazu.“ Ezek már 5 vonalas sorban vannak írva, a felső vonalsorban van a dallam diskant kulccsal, az alsóban pedig a kíséret basszus kulcsban. Wohlmuth tanította zenére Esterházy herceg fiait. Naplójá­nak a végén megemlíti, hogy 1705-től nem volt szabad a templom­ban figuraliter, hanem csak choraliter játszani. A le­egyszerűsítés okát nem tudjuk, csak abból következtetjük, hogy ennek az évnek a szentestélyén kezdték a kurucok bombázni Sopront, s talán a hadjárat miatt nem volt szabad díszesebb temp­lomi zenét játszani. (Payr.) Wohlmuth élete végén elvesztette szeme világát, 1724-ben halt meg, 81 éves korában, Kusser és Psyllius után Wohlmuth is előkelő helyet biztosított magának a protestáns egyházi zene tör­ténetében. (Dr. Payr.) Neves kántor lehetett Szakolcán Skultéti Ádám, aki 1798-ban korálkönyvet is adott ki, valószínűleg a tót gyülekezetek számára. Könyvének címe: „Melodiatura aneb Partitura". Ebből vett át a Kapi-téle korálkönyv szerkesztősége több tót koráit, így az 1-ső számút, ,Oh felséges Atya Isten“ kezdetűt. A kuruc kor költészete is termékenyítőleg hatott a protestáns óráira, amennyiben több kuruc dallamot átvettek a protestáns egyházak. Rákóczi Ferenc imádsága címén ismert „Győzhetetlen én kőszálam , „Gondviselő Édesatyám, Mintha szárnyon szállna“. m^7ar szív áhitatos mélyéből fakadt gyönyörű dallamok. Ehhez hasonló korálokat találunk korálkönyvünkben mint régi majfar dallamok megjelölve, köztük nem egy ritmikust. Térj ma­gadhoz drága Sión... , a gályarabok éneke. Régi népdalból lett óra a. Dicsőült helyeken (ritmikus). Az én időm, mint a szép nyár. , . (r.) Minden e földön csak múlandó , . , (r.) Emlékezzél mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom