Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 2. szám - A tanító és az istentelenség áramlata különös tekintettel a bolsevizmusra
36 két irányt támadja. Egy negyedik iránya a faj istenítése, amint az az ú. n. Tannenbergbundban áll előttünk. Dr. Ludendorffné kettős valóságot hirdet: az egyik a tér és idő jelenségeinek a világa, amelyben minden az ok és okozat viszonyában és az ész uralma alatt áll; a másik, az igazi, a jelenségvilág mögött van, nem értelem által, hanem intuíció útján ismerhető meg. Ez a világ az Isten. Az ember Istenben önmagát ismeri meg. Isten az emberben önmagának ébred öntudatára. Isten és ember ugyanaz. Ez a német idealizmus hitvallása. Ezzel összekapcsolódik a fajiság gondolata olyan értelemben, hogy csak a germán faj képes magát Isten gyanánt megélni, minden más faj csak annyiban, amennyiben germánná lesz (antropotheizmus). Egy ötödik iránya az istentelenségnek a már említett bolsevizmus. Az orosz bolsevizmus nem gazdasági organizáció, nem is állami organizmus, hanem szellemi jelenség, vallás, egyházi organizmus. Az orosz népiélek mindig az utolsót, és nem az utolsó előtt levőt kutatja. Az orosz ember életében minden a vallás bélyegét viseli magán, ezért nincs filozófiája, csak theológiája, illetve filozófiája theológiává lesz. így a bolsevizmus is vallás. Már Dostojewski is vallást látott az orosz szocializmusban, mennyivel inkább kell az orosz bolseviz- must annak minősítenünk. De milyen vallás az? Az istentelenség vallása. Az Antíkrisztus vallása. Az a lélek dolgozik ebben a vallásban, amelyről Ef. 2: 2-ben az olvasható, hogy ,,az engedetlenség fiaiban munkálkodik“, az Antíkrisztus lelke. A bolsevizmus emberei tulajdonkép nem maguk munkálkodnak, hanem általuk mint eszközök által munkálkodik a láthatatlan sátáni hatalom. Az „Istenember" ellen hadakozik az „Emberisten“, az Antikrisztus, hogy annak trónját elfoglalja. Az orosz bolsevizmus, azaz a leninizmus a mai kultur- világnak réme. Halálos ellensége az állameszmének, mert míg Marx elgondolása szerint a proletárság magához ragadja az államhatalmat, hogy a polgári államot proletárállammá változtassa át és azt végül is megszüntesse, addig Lenin törekvése az volt, hogy az államot szétrobbantsa. A bolsevista állam tulajdonképen államutánzat az állam megsemmisítésének a szolgálatában. Halálos ellensége a kapitalista gazdasági rendszernek: az állam részvénytársaság, amely egy munkaadóhoz hasonlítható, akinek az állampolgárok rabszolgái. Ezt a bolsevista gazdasági rendszert egy szemtanú így jellemezte: kollektiv gazdaság van érvényben; a termelőtől majdnem mindent elvesznek; a termelő éhezik, rabszolga módjára él, óriási adóterhet visel; burgonyája halomban rothad el, de tőle elvették; gabonája halomban elég, de tőle elvették; az emberek tömeglakásban laknak, amelyet nyomor, szenny,'erkölcstelenség, gyilkosság és öngyilkosság jellemez. Halálos ellensége az egyháznak. Amikor az állam 1918-ban az egyháztól szétvált, az egyház megfosziatott vagyonától; az egyház nem jogi személy; a lelkész a legutolsó rendű állampolgár, kinek semmiféle joga nincsen: kenyérkártya neki nem jár, gyermekeit nem iskoláztathatja stb. Halálos ellensége általában a vallásnak. Ha a bolsevista ember szociálisan gondolkoznék, akkor rajongania kellene a vallásért, mint a szocietást teremtő legelsőbbrendű tényezőért, de nem szociáliisan. hanem racionalisztikusan gondolkozik és ezért az irracionálist, az Istent elveti, fogja az írónt és törli: Isten nincs. Vallás: balgaság, tudománytalanság, megrontó ópium, így hát el vele. Jól-
