Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 12. szám - Szerkesztői üzenetek

Szerkesztői üzenetek V. Z. Magyarboly. Sajnálom, hogy lapunk korlátolt térfogata miatt nagyértékü cikkét egyszerre közreadni nem tudtam. Akik azonban a kérdéshez hozzá akarnak szólni, azért bizonyára érdeklődéssel várják a cikk befejező részét is. B. V. Győr. Az irredenta érzelmek ápolása addig, mig a régi határo­kat vissza nem szerezzük, mindig aktuális, azért cikked közlésével most sem késtünk el, mert amit abban hirdetsz, az időszerű volt tegnap és időszerű ma és az lesz holnap is. J. O. Sárszentlőrinc. Szerepléséhez gratulálok. Köztetszésben része­sült tanulságos előadását e számban, mint látni tetszik, egész terjedelmében közzétettem. H. J. Igen, az új esztendővel fontos mérföldjelzőböz érkezik az „Evan­gélikus Népiskola“ is. Isten segítségével eljutott a4 0-ik évfolyamig, Hogy ez a mai, szinte kétségbeejtő gazdasági viszonyok közt mit jelent, azt bővebben magyarázni szükségtelen. Hogy egyesek részéről milyen vérző áldozatokat köve­telt fenntartása, arról meggyőződhetik az, aki a szerkesztői üzeneteket figye­lemmel kiséri. Majdnem minden számban visszhangja kél a jajkiáltásnak és hogy mégis meg tudott jelenni eddig és talán meg fog jelenni a jövőben is, az csak annak köszönhető, hogy mindig akadtak, akik a folyóiratnak, az evangé­likus tanítóság egyetlen kapcsának fenntartását nemcsak presztiskérdésnek, ha­nem lelki szükségletből folyó kötelességüknek is tekintették és semmiféle anyagi ál­dozattól sem riadtak vissza. Eólam ne legyen szó ! De mindenki meg fogja érteni, hogy szivem minden dobbanásával csüngök ezen általam halottaiból fel­támasztott gyermeken s hogy jövőjéért remegek. Ha a Mindenható megengedi, a 40-ik évfolyamon még végig kalauzolom az Evangélikus Népiskolát, amely oly magas szinvonalat ért el, melyre büszkék lehetünk. Csak arra kérem kedves kartársaimat, ne hagyjanak cserben ! Legyenek azon, hogy az összes iskolafenn­tartók hajtsák végre az egyetemes egyháznak a lap előfizetésére vonatkazó kö­telező határozatát. Erre módot nyújt a beiratási díjak egy részének e célra for­dítása is. Nincs más kívánságom, csak az, legyenek segítségemre, hogy köz­lönyünket a jövő év végén újabb adósság nélkül adhassam át azoknak, akik majd életbentartását garantálni tudják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom