Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 11. szám - A filozófia tanulmányozásáról
286 önvizsgálatra, tartsanak minden este lelkiismeretvizsgálatot és hibáikat őszintén tárják fel, mert javulás csak így következhet be. Az ilyen fegyelem lélekben gyökerező, cselekvő fegyelem lesz, méltó a cselekvés-iskolához és hasznos úgy az egyén, mint a polgári társadalom és nemzetre nézve! A filozófia tanulmányozásáról.*) írta: Koller István. Az ember gondolkodó lény s ez vezeti a filozófiai problémákhoz. Minden ember keres feleletet a lét végső kérdéseire: Honnan? Hová? Mi az élet célja, feladata? Miért születni, minek élni? Minden embernek van világnézete s az a tudomány, amely a kérdésekkel tudományosan, rendszeresen foglalkozik, a filozófia. Sok ember van, aki a filozófiai kérdések iránt teljesen érzéketlen, még a szaktudósok között is nagyon sok az ilyen ember. Elméjüket nem nyugtalanítják a lét végső kérdései, nem izgatják őket, míg másokat e kérdések nem hagyják békében. Még filozófiával foglalkozó emberek közt is lehetnek olyanok, akik sikerrel írhatnak egy-egy értekezést egy-egy bölcsészről, sőt a filozófia történetével is foglalkozhatnak, de lelkűket a problémák nem érintik. Ezeknél a filozófia nem életstudium, nem életük legmélyebb problémája s akár rovargyűjtéssel is foglalkozhatnának a filozófia helyett, mert nem benső kényszer vezeti a problémákhoz. A filozófia számukra „nem élet — Böhm Károlynak, hazánk legeredetibb és legmélyebb bölcsészének szavaival —, nem egész lelkűket átható entuziászmusz, nem oly elem, amely nélkül élni nem tudnának“. Az igazi filozófust a lét problémái állandóan nyugtalanítják. Sok gondolkodót a szaktudományi problémák is vezették a filozófiához, hiszen végső kérdései minden szaktudománynak a bölcsészet körébe tartoznak; az élet eredetének kérdése, a nyelv eredetének kérdése, a jog és a társadalom lényege és eredete mind filozófiai problémák. Nem is szólva a pedagógiáról, amely tudománynak empirikus alapvetése a gyermeklélektan körébe tartozik, filozófiai alapvetése a nevelés céljáról az értéktan nélkül el sem gondolható. Ezt is már sok külföldi tudós előtt a mi nagy Böhm Károlyunk mondta meg legelőször, megelőzve ebben is, mint sok másban, Natorpot, Sprangert és más kiváló német nagy gondolkodót. A biológia vezette a filozófiához a XIX. század úgynevezett materialista gondolkodóit; sajnos azonban, hogy nem jutottak el a leg) Most jelent meg: Kecskés Pál: ,,A bölcselet története főbb vonásaiban" (646 old. Ára 12 P 50 fill. Budapest; Stephaneum r. t.) c, kitűnő, tartalmas, világosan írt és gondosan szerkesztett, a legmodernebb gondolkodókat is felölelő filozófiatörténet. Az ind és kínai bölcselőktől kezdve Windelbandig, Rickertig, r^rtnge,rÍg’ ^rieschig. Spenglerig minden gondolkodónak a legtalálóbb méltatását találja benne az olvasó. Az egyes korszakokat kitűnő összefoglalások zárják be, a Pr°bléma kifejlődés szempontjából találó méltatások. Külön terjedelmes fejezet öleli fel a magyar bölcselettörténetet Böhm, Pauler, Brandenstein beható méltatásával. Bő irodalomismertetés és gondos névjegyzék is nagy előnve ezen elsőrangú, melegen ajánlható munkának.
