Evangélikus Népiskola, 1931
1931 / 1. szám - Hoffmann Károly: Képek tanulmányutamról
'20 hozzá —< iskolákról, Pöpperling dr. pedig a magasabb, a közép- és főiskolákról adott kimerítő képet. Ebéd után a főiskolai világbajnokságok színhelyén, a Stadionban voltunk a darmstadti középiskolák tornaünnepélyén. Rövid előadás az újabbkori tcrnatanításról, utána gyakorlatban bemutatva. Talajtorna, szertorna és rendkívül sok újabbkori játék jellemezte ezt a bemutatót. Mindenütt német precizitás és német vasfegyelem. De a bemutatott gyakorlatok alapján megállapítottam, hogy a mi középiskoláinknak sincs mit szégyelniök, ami a tornát illeti. Falun. Pr cgrammunkban csak egy nap volt a falusi iskolák meglátogatására tervbe véve. Stcrek tanügyi tanácsos jóvoltából es szívességéből azonban még három iskolának, Aarheiligen több tan- erős, Schneppenhausen és Braunshart 2—2 tanerős iskolájának megtekintését is elvégezhettem, amennyiben szíves volt negyedmagammal autóján ezekbe az iskolákba kivinni. A programmszerű napon, aug. 14-én reggel, zuhogó esőben, zsúfolt autóbuszon érkeztünk meg az Oderwaldban fekvő Niedernhau- senba. Megérkezésünk után két csoportba osztottak bennünket, az egyik az alsó, I.—IV., a másik a felsőbb V,—VIII. osztályokba ment. Én az alsó csztályckban kezdtem meg. A tanítás tárgya a beszéd- és értelemgyakcrlatok köréből: madárvédelem és természetszeretet. A tanító előkészítésül az ember házépítéséből indult ki a következő fokozatokkal: házhelykeresés, vétel, anyagszállítás es építés. Az új anyag tárgyalásánál is két gondolategységet vehettem ki: I. madarak a faluban és II. madarak az erdőn és mezőn. Nagycn érdekes tanítás volt, sok eredeti szemlélettel, élénk menettel, csak az volt a kár, hogy a tanító és a tanulók egyaránt nagycn dialektusban beszéltek. Utána nyelvtanítás. Mint majdnem minden német iskolában, ahol voltam és ilyet hallottam, itt is rettenetesen grammatizáltak. Igaz, hogy tudják is a nyelvtant. Meg is jegyeztem, ha minálunk így grammatizálna valaki, bizonyosan kizavarná a tanfelügyelő az illetőt az iskolából. A felsőbb osztályokban, a VII.—VIII. osztályban, fogalmazás, kapcsolva az előbbi órán gyakorlatban végzett rózsaszemzéshez. Beszélgetés a szemzésről, utána leírás, de1 ezt nem fejezhették be, mert a kollégák költeményeket kértek. Rendkívül örültem, amikor a tanító saját költeményeiből a tolna-baranyai svábjaink dialektusára ismertem, A társaságból talán csak én egyedül értettem meg őket egészen, Megemlítendőnek tartom még, hogy a tanító nem használ olvasókönyvet, hanem valamilyen gyermekújságnak havonként megjelenő, de bő számát. Azt mondja, hogy a gyermekek szívesen veszik és olvassák, sőt még a felnőttek is. Ez is egy faja a szoktatásnak! A darmstadti Eleoncrenschule Landesheimjában (falusi vagy vidéki otthonában) elfogyasztott tízórai és az épület berendezésének megtekintése után, zuhogó esőben tovább indult autóbuszunk Lützelbach felé. Lützelbach egy tanerős iskolájából helyszűke miatt kiszorultam, lévén a legfiatalabb a társaságban, így csak a hangfoszlányokhoz jutottam. A felsőbb osztályokban kamatszámítással kezdte a tanító, aki már idősebb ember volt, majd olvasás a kezdőfokon, utána énekkel befejezte. Az eddigi tapasztalataim alapján megállapíthattam, hogy nekünk
