Evangélikus Népiskola, 1930
1930 / 1. szám - Major Samu: Akik elmentek
26 maga helyett május—júniusra Kovács Józsefet, júliusra Uhrin Károlyt, augusztusra Róth Kálmánt, szeptember—októberre Z i e r- m a n n Lajost. Kovács József azonban egy emberre kérte ruházni a felügyelői tisztséget és Ziermann Lajos ajánlatára a választmány Kovács József, Révfülöpön lakó nyug. tanítóval töltötte be ezt az állást. Az intéző bizottság azután jelentette, hogy az eddigi bérlőtől, Bakó Lajostól a leltári tárgyakat hiánytalanul és kifogástalan állapotban átvette, három szobában elhelyezte és lezárta. Ezt a választmány örvendetes tudomásul vette. Akik elmentek. Major Samu. 1929. évi december hó 1-én, 22 évi buzgó és áldásos működés után, életének 42. évében, kínteljes szenvedés között elhúnyt Major Samu szakonyi evang, tanító. December 3-án temették kartársai és az egész község impozáns részvétele mellett. Mikor a sír szája bezárult a koporsó felett, sokan talán még csak nem is sejtették, mily nagy értéket adtak át az édes anyaföldnek. Csak azok, akik őt iskolájában látták, akik krisztusi szellemtől áthatott működését figyelték, azok tudták, hogy Major Sándor halála nemcsak egyházának, hanem az egész magyar tanügynek is pótolhatatlan vesztesége. Szerénysége, igénytelensége akadályozta ezt a falusi Pestalozzit az érvényesülésben. Nem tudta, de nem is akarta portékáját árusítani. Más talán tizedrész annyi szaktudással, tanítókészséggel, alkotó és teremtő erővel országra szóló és talán még az ország határain is átszárnyaló dicsőséget szerzett volna magának, Major Samu azonban megelégedett azzal és boldog volt, hogy találékony elméjének újításait közvetlen környezetén és szívéhez nőtt növendék- seregén hasznosíthatta. Játékos. írva-olvastató módszerével, az általa kieszelt és sajátkezűig készített játékok segítségével szinte hihetetlen eredményt ért el arasznyi rövid idő alatt. Midőn országos egyesületünk közgyűlésén Budapesten bemutatta játékait és ezekkel kapcsolatban módszerét 12 budapesti óvódás gyermek előtt: szinte megdöbbentő hatást ért el. Egy órát alig igénybe vevő rövid tanítás után mind a 12 óvódás gyermek megismert tíz betüalakot és hibátlanul össze is olvasta azokat különféle összetételekben. Módszerét lapunkban egy hosszabb cikkben ismertette, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a közfigyelmet felhívja találmányára és személyére s így nem lett az még eddig közkincsévé tanügyünknek és áldásforrásává kisdedeinknek. Sok újítónak, reformernek előbb meg kell halnia, hogy érvényesüljön. Talán Major Samunak is ez volt a sorsa. Adja a Mindenható, hogy ebben ne csalódjunk és a legköze-
