Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 11-12. szám - Szakály Dezső: Dezső Lipót módszere
323 János elnök helyezte el a Tanítóegyesület nemzetiszinszalagos hatalmas élővirágcsokráf, onnan pedig a Petöfi-házhoz zarándokoltak a tanítók, hogy itt is adózzanak a dal legnagyobb mesterének. Délben közebéd volt a Szarvasfogadó külön éttermében. Dezső Lipót módszere. Kedves Kartársak! Azt hiszem mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a helyesírást az elemi iskolában könnyebben és eredményesebben taníthassuk, Dezső Lajos, Vas vármegye tanfelügyelője, ,,A magyar helyesírás rendszeres tanításának módszere“ cimen új vezérkönyvet adott ki, Miután többen vannak közöttünk, akik ezen újabb módszer ismertetését magától a szerzőtől hallották és az idő is nagyon előre haladt, nem bocsátkozom annak részletesebb ismertetésébe, csupán csak annak alapját képező egyik segédeszközt — melyet magunk készítettünk — fogom ismertetni. Azonban, mielőtt hozzáfognánk, mégis szükségesnek tartom, hogy röviden, néhány szóval ismertessem azokat az indító okokat, amelyek Dezső Lipót tanfelügyelő urat arra bírták, hogy egész módszerét ezekre a segédeszközökre alapozza. A tanfelügyelő úr módszerének felépítésénél az újabbkori pedagógusok, mint Lay, Hermann Schiller és Weszely Ödön dr., megállapításai nyomán halad, amikor abból a tételből indul ki, hogy a helyesírás megtanulása nem egyéb, mint különböző szóképeknek, szóképzeteknek az emlékezetbe való vésése. Minél több szóképnek, minél több ragozott és képzett szóalaknak az emlékezetbe való vésését tartja a legfontosabbnak. Most már az a kérdés, hogy véshetjük be a gyermek emlékezetébe a szóképeket, szóképzeteket oly tökéletesen, hogy az írásnál a gyermek minden nehézség nélkül reprodukálhassa azokat. A képzetek megszerzésének a biztossága és az emlékezetben való megmaradása attól függ, hogy a gyermek melyik emlékezeti típushoz tartozik. Ha a vizuális típushoz tartozik — ezek vannak legtöbben —, akkor látnia kell, ha az akusztikus típushoz tartozik, akkor hallania kell, ha a motorikus típushoz tartozik, akkor ki kell mondania és egyben kell, hogy írja is a szót, hogy jobban megjegyezhesse. Miután a gyermekek különböző emlékezeti típusokhoz tartoznak, mind a három módot gyakorolnunk kell, hogy eredményt érhessünk el. A tanfelügyelő úr a cél elérésére egy a nyomdász betűszekrényéhez hasonló segédeszközt tervezett. Az I. és II. osztály részére ú. n. betűszedő füzetet, amelyben nemcsak betűk, magán- és mássalhangzók vannak. A III. és IV. osztály részére ú. n. nyelvtani szedőfüzetet, amelyben a beszédrészek, képzők és ragok vannak elhelyezve. A szemléltető eszközhöz van még egy szedőtábla, amelyre a szavakat, illetve azoknak ragozott, vagy képzett alakját szedjük ki.
