Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 1. szám - Egyesületi élet
21 Jegyzőkönyv a vasi közép ág. h. evang. egyházmegyei tanítóegyesületének 1928. oki. 12-én Kőszegen tartott közgyűléséről. Jelen vannak: Karner Frigyes elnök, Somogyi Béla alelnök, Rózsa Lajos, Balikó Mihály, Bácz Kálmán, Kühn János, Orbán Károly, Hutflesz Endre, Badics Ádám, Széles Gyula, Vörös Endre, Dala Zoltán, Heintz Fülöp, Asbóth József, Németh Jenő, Mód Pál, Ábrahám Gyula, Szabó Lajos, Takáts Ernő, Gőcze István, Nagy Samu, Gömbös József, Mesterházy Imre, Mesíerházy Imréné, Éder Ilona, Sass Vilma, Huber Teréz, Karner Margit, mint egyesületi tagok. Dr. Tirtsch Gergely lelkész, dr, Beyer János felügyelő, Arató István leánygimnáziumi igazg., Weörös Elemér felügyelő, Gerencsér Zsigmond lelkész, Kiss István tanár, Hammer Gyula ny. ig. t., Szélessi István r. kaf. ig. tanító, Kers- baum Nelli áll. tanítónő, Konrád Emilia tanítónő, mint vendégek. A közgyűlést megelőzőleg istentisztelet volt, melyen dr. Tirtsch Gergely lelkész imát mondott. 1. Istentisztelet után a közgyűlés tagjai az iskolába vonultak, ahol Orbán Károly kőszegi kartárs gyakorlati tanítást tartott az I. oszt.-ban írás-olvasást fonomimikai módszerrel. 2. Az I. oszt. gyermekek elvonulása után Széles Gyula kőszegdoroszlói kartárs mutatta be Major Samu alsószakonyi tanító játékos írás-olvasás módszerét óvódás gyermekekkel. 3. A gyermekek elbocsátása után Karner Frigyes- elnök a következő szavakkal nyitja meg a közgyűlést: „Tisztelt Közgyűlés! Tanítóegyesületi gyűléseinket az én tiszt, elődöm rendesen valamely pedagógiai és más iskolai kérdésnek tanulságos és érdekes fejtegetésével szokta megnyitni és ezzel irányt adott a gyűlés lefolyásának. Engedje meg a tiszt, közgyűlés, hogy ezúttal eltérjek ettől a szép és üdvös szokástól, nem azért, mintha újítást akarnék behozni, hanem azért, mert a mai alkalommal, amidőn először állok e helyen a közgyűlés előtt, közvetlenül szeretnék néhány szót mondani és pedig először néhány köszönő, azután néhány kérő szót. Elsőben is hálás köszönetét mondok a kedves kartársaknak azon kitüntető bizalomért, mellyel az elnöki tisztséget reám ruházták, én rám nézve ez azért is kitüntetés, mert bár életkorra néze az egyesületben most talán a legidősebb vagyok, a tagsági éveket számítva mégis a fiatalok közé tartozom, mert csak néhány év óta vagyok tagja az egyesületnek és eddigi egyesületi munkámmal még nem érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést. De nem is tekintem a bizalomnak ezen megnyilvánulását az eddig végzett munka folyományának, hanem inkább elkötelezésnek a munkára, mely a jövőre szól. Csakhogy abban a korban, amelyben én vagyok, amidőn szolgálati időmből már csak néhány