Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 2. szám - Stoll Ernő: Evangélikus tanítók jogai és kötelességei

35

Evangélikus tanítók jogai és kötelességei*

Irta : Stoll Ernő.

Szabó Mihály dr. kir. tanfelügyelő a 90-es években írta és adta ki a „Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei“ című értékes munkáját az akkor érvényben lévő törvények, rendeletek, utasítások határozatok és döntvények alapján. A tanítók csakhamar elkapkodták az első (2000) kiadást, ép úgy, mint a másodikat (1896-ban), mely ténykörülmény annak volt hangosan beszélő, jele, hogy az akkori

25.000 tanító várva-várt egy olyan kézikönyvet, melyben össze vannak állítva mindazon tudnivalók, melyek a tanítói állással összefüggnek.

Körösi Henrik, a „Néptanítók Lapja“ nagyérdemű felelős szerkesztője, Berwaldszky Kálmán és Moravitz Lajos segédszerkesztők közreműködésével 1923-ban igen értékes, praktikus és így nélkülözhetetlen tanácsadót szerkesztett és „Tanítók tanácsadója“ címen tette le a tanítók asztalára. Az I. rész az illetmény-, szervezeti, iskolaigazgatási és rendtartási ügyeket tárgyalja; a II. rész tartalma: paedagógiai ügyek, iskolánkívíili népművelés, egyesületi és vegyes ügyek, függelék. „Az ág. hitv. evang. elemi iskolák“ főcím s „A magyarországi ág. hitv. evang. egyház szervezetében működő tanítók jogviszonyairól“ alcím alatt a következő fejezeteket találjuk: Önkormányzati jog, Egyházi szervezet, Egyházközségi elnökség, Az egyházkerület közgyűlése és az iskolák, Az egyházegyetem közgyűlése és az iskolák, Tanítók jogai az egyház kormányzásában, Tanítók képesítése és kötelessége. Érthető okokból van mindez hetven sorban összezsugorítva; mert nem szolgálhatta minden felekezet érdekét.

A gyorsan folyó idővel minden megváltozik. Nagyon sok rendeletet gyártottak már e tanácsadó megjelenése óta is. Egyházi törvények, rendeletek, határozatok egyáltalán ismeretlenek. Nemcsoda tehát, ha a tájékozatlanságból aztán lépten-nyomon történnek olyan bajok, melyek kellemetlenséget okoznak személynek, hatóságnak és időt, energiát pocsékolnak. Igaz, hogy a törvény nem tudása nem mentség; de igaza van az olasz büntetőjogi írónak is, hogy: jobb a bűnt megelőzni, mint büntetni (Beccaria). Igaz, hogy a ta- nítóképezdében tanulják az iskolai szervezettant és megismerkedik a tanuló — elméletben — a magyar népoktatásügy szervezetével általában és különösen. Igaz az is, hogy megismeri az ág. hitv. evang. tanítók jogviszonyát is. De az is igaz, hogy ez a megismerés meny- nyisége és minősége annyifelé oszlik, ahányféle képezdéböl rekrutá- lódnak tanítóink és tanítónőink; lévén aranyigazság: ahány ház, any- nyi szokás. De akármit és akármennyit is hoz az iskolából az életbe, a pálya: ismétlést, gyakorlatot, tapasztalatot és a törvények folytonos szemelőtt tartását kivánja. A tények azt mutatják, hogy éppen azok, akik tele vannak friss elmélettel s a népoktatásügy szervezete kisújjukban van: a gyakorlatban a legdöbbenetesebb járatlanságot árulják el. A szervezettanban megtanulja, hogy az egyházi tanító