Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 2. szám - Stoll Ernő: Evangélikus tanítók jogai és kötelességei
36 jogsegélyért egyházi hatóságához forduljon; de, mert jobban emlékezett a közigazgatási bizottság hatáskörére, sőt a hatáskört szabályozó miniszteri rendeletre is, mindjárt ide fordult, holott az autonóm egyházi tanító a közigazgatási bizottsághoz csak akkor fordulhat jogsegélyért, ha az egyházi bíróság kimeríttetett. Volt eset, hogy az iskolaépület rendbehozatala ügyében panasz ment a miniszterhez. Elfelejtette gazdáját, mint Gárdonyi Tót Antalja a ,,nagy essöt“. A nőtlen tanító személyes bosszúnak minősíti, hogy a többtanítós iskolafenntartó lakbérét a nős tanítóktól eltérőleg rendezi, L. 1907, XXV, t.-c. 2. §,) Az ifjúsági könyvtár ügybuzgó és túlbuzgó kezelője, tekintve azt, hogy járvány miatt a tanulók két hétig nem jönnek iskolába, több könyvet oszt ki, hogy legyen mivel hasznosan szórakozni. Tudvalevő, hogy a betegek olvasnak legtöbbet, (Ezért tenyészthetett ki a kölcsönkönyvtár egyik példányából szakított apró papirszeletkéből egy fővárosi orvos legtöbb bacillust. Ezért tiltja a miniszter 121.772—1911. évi rendeletében a járvány tartama alatt a könyvek kiosztását.) De menjünk tovább. A távozó tanító elviszi a gyümölcsfákat, bokrokat. Az előd ültette akácost irtja az utód. A hazafias szövetség ifjú tagja Hardtmuth ceruzával gesztikulál. Felmentésre jogosító igazolványnak nem tekinti az orvosi bizonyítványt s így nem terjeszti elő. És így tovább, egész csokorra valót találunk, ha a szaklapok szerkesztői üzeneteit figyelemmel kisérjük. De egyidejűleg arra a tapasztalatra is jutunk, hogy egy és ugyanaz a kérdés, mint valami kóros betegség, periodikusan tér vissza. De viszont az is igaz, hogy a felekezeti iskolák hatóságai sem mindannyian járatosak a törvények, rendeletek stbik labyrinthusá- ban, mi kívánatossá teszi a számukra kiadandó utasítást, mely Ariadne fonálként vezetné. Ne csak a tanító, de az iskolafenntartó hatóság is tudja a jogát és kötelességét. Hiába lettek a felekezeti iskolák hatóságai figyelmeztetve a „Népiskolai épülettervek" című kiadványban még 1870-ben és továbbá az 1879. évi 3844. sz. alatt kiadott rendeletben az iskola környéke és az iskolai helyiségek tisztántartására, még most is legtöbb helyen ázsiai állapotok vannak. A padlózat, ajtók, ablakok, padok nemhogy hetenként, de évenként is alig, a padok meg soha sem mosattatnak le. \ falak nemhogy gyakran, de csak évenként egyszer, s akkor is gyatrán meszel- tetnek. Az árnyékszéket meg kivel mosattassa meg a tanító, mikor egyebekben is: magad uram, ha szolgád nincs! Az emésztőgödör nemhogy 2 hónap, de két évenként sem tisztíttatik. Hová vannak a felső ruhák aggatva? Hol vannak az egészségügyi intézkedések végrehajtva? Milyen az iskolai ivóvíztartó készülék? Ez alapkérdésektől kiindulva és haladva, halmozva fölfelé, mindenre csak a cinke fagyos szavával kapunk feleletet: nincs és nincs. Midőn jelzem, hogy e kis kérdésre az egyoldalúság káros következményeitől való óvás adta meg a jogot, egyidejűleg fejtegetéseim konklúziójaként szabad legyen a,zíon óhajnak kifejezést adni, hogy adjanak a tanítók kezébe a hivatali eskü letevése alkalmával tanítói jogokat és k ö-
