Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 9. szám - Tárca
268 szépítőegyesületnek megengedték, hogy a partot az annak mentén húzott sétaút két szélén befásíthassa. Ma már hosszú, jobbról-balról lombos fákkal szegélyezett sétány és szép park húzódik, illetőleg terül el a tó parthosszában. Egész sereg fürdőkabin látható e tájon a víz peremén, amelyek tarka-barka színükkel kellemes hatást gyakorolnak. A fürdő talaja kellemes. Akik nem szeretik a hullámverést, azok ide jönnek fürödni. A vízfölület legtcbbnyire csendes. Az egész fürdőtelepen ritkán érezhetni erősebb levegőmozgást, mert a hegyek mentesítik azt az északi szelektől. Mikor a fürdőélet kezdett föllendülni, Fülöpön egy részvénytársaság a parthoz közel tcbbszobás szállóvendéglőt építtetett, Balaton Gyöngyének nevezte azt. E szállóvendéglő az, amely jelenleg az ország evangélikus tanítóinak üdülőházul szolgál. Mint ilyen kitünően megfelel rendeltetésének. (Akik értelmi szerzői voltak megvételének, az evangélikus tanítóság igaz elismerésére és hálájára tarthatnak számot. Elsősorban Krug Lajos, az orsz. egyesület elnöke.] Révfülöp hajdan ,,Fülöpi rév“ néven volt ismeretes, amely hosszú időkön át fő közvetítő forgalmi pont Amit Zala és Somogy között. A Balaton zalai oldalán húzódó budapest—tapolcai vasútvonal mellett feküdvén, ma vasútállomása is van, s így az ország minden részéből könnyűszerrel odajuthatni. Naponként gőzhajóik is többször kikötnek s így a somogyi oldallal és az itteni parti nagyobb fürdőtelepekkel is állandó összeköttetésben van. Gyönyörűen kiépített mólója és hajóállomási épülete feltűnik az idegennek. Legújabban díszes kuliúrháia is van, melyet augusztus 19-én avatott fel ünnepélyes keretek közt a Fülöpi Fürdő- és Partszépítő-Egyesület igazgatósága. Révfülöp festői szépségekben is gazdag. Regényes fekvésű, sze- lid, egészséges tájék. Közönségünk előtt ma az ismertebb nyaralóhelyek közt szerepel. Észak felől a fenyődi hegyek, meg a kopányi magaslatok védik a szilajabb szelektől. Délről és keletről a Balaton hullámai mossák a part virányos szegélyzetét. A telep fölött emelkedő magaslatokról a kaleidoszkóp minden színében pompázó panoráma tárul a szemlélő elé. Tisztán kivehető Badacsony, Csobánc, Rezi és Tátika; a somogyi oldal felől Boglár és Fenyőd. Közelben a fülöpi és ecséri templomok romjai láthatók. Szomorú emlékei a tatár és török pusztításnak. Az ecséri templom mellett egy sirkő is látható, melyen ma is olvasható a latin felírás. — Lenézünk a magaslatról a tó felé: súgó-búgó nádasok hullámzó gyűrűje húzódik hosszasan a parton. A hegyköz alján terül el a híres öt Kál: Köves-Kál, Szent-Békái, Mindszent-Kál, Kerelő-Kál, Töttös-Kál, Neves bortermő helyek. Történetileg pedig arról híresek, hogy nekik volt kötelességük az Árpád királyok asztalait borral ellátni. Közelükben van Kékkút, hol a füredivel vetekedő savanyúforrás is van. — Badacsony irányában kékül az úorahámi nagy erdőség, hol a török itteni garázdálkodása idején, emberkereskedő rablóbandák tanyáztak.
