Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 4. szám - Tolnay Pál: A nyelvtantanítás és az új tanterv
114 vés lélek (308), Uram, rosszat cselekedtem (322), Jézus, életemnek (404), Te világ szép ékessége (405). A szóbanforgó ének szövege 1649-ben jelent meg s eredetileg 9 versszakos; az Ékvben 7 versszakos, melyet Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozott át, A dallam szerzője Crüger János (1598—1662) berlini kántor (lásd I. oszt. 5. sz.) s Crügernek „Geistliche Kirchenmelodien... Leipzig 1649, in Daniel Reichels, Buchhändlers zu Berlin, Verlage" c. müvében jelent meg először. A Kkvben 243 a. szám alatt a régebbi letétet találjuk meg, a 243 b. szám alatt pedig az újabbi változatot. Nálunk főleg az utóbbi terjedt el; hangneme Esz-dúr, 8 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg trocheusi lejtéséhez képest leütéses. 8. Maradj meg kegyelmeddel (dallama: Krisztus, te vagy életem, Ékv. 290. Kkv 5). Isteni igéjére vonatkozó énekeink közé tartozik. A szöveget Stegmann Józsua (1588—1632) schaumburgi szuperintendens és rintelni egyetemi tanár írta 1629-ben, midőn egy visszaállí- tási rendelet folytán Rintelnbe visszatért bencések katonai erőszakkal elűzték Stegmannt az egyetemről s nyilvános vita alkalmával kinevették és megcsúfolták. A 6 versszakból álló, közismert szöveg magyar átdolgozását már legrégibb énekeskönyveinkben is megtaláljuk; az Ékv számára Payr Sándor soproni evang. egyetemi tanár dolgozta át. Ennek az énekszövegnek eredeti dallama is volt, mely ma már ismeretlen s ma a „Krisztus, te vagy életem“ (Ékv 556) kezdetű te metési ének dallamát énekeljük a Stegmann-féle szövegre. A „Krisztus, te vagy életem“ kezdetű ének szövegének szerzője ismeretlen; dallama legelőször Vulpius Melchior (megh, 1616 táján) weimari kántornak egy művében jelent meg („Ein schön geistlich Gesangbuch . . . durch Melchiorem Vulpium. Erffurt 1609“) s ezért e dallam szerzőjéül közönségesen Vulpiust tekintik. A dallam a Kkvben (s eredetileg is) Esz-dúros, 8 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. Hamar Gyula. A nyelvtantanítás és az új tanterv. Amidőn az új tanterv megjelent, Szabolcs vármegye kir. tanfelügyelőjének kezdeményezésére Nyíregyháza városában, valamint a vármegye nagyközségeiben megalakúltak mindenütt az ú. n. feleke- zetközi tanítói testületek azzal a kimondott célzattal, hogy havi összejöveteleiken a bajtársias érzés ápolása mellett az új tantervet tanulmányozás tárgyává téve, ennek minden egyes pontját alaposan megvitassák és a leszűrt igazságokat a köz javára értékesítsék, egyen az esetleges tévedésekről a központot is tudósítsák. Ezeken af leteken az önként jelentkező tagok voltak az előadók, akik számtalan esetben mintatanítások tartásával szemléltették az uj tantervben fel-feltünedező értékeket. Kicsiny méretekben ezek a avi értekezletek majdnem ugyanazt a szerepet töltik be, amit a
