Evangélikus Népiskola, 1927
1927 / 3. szám - Magyar nyelvoktatás az idegenajkú népiskolákban
35 változott világba; akik, akárcsak a kinai mandarin, copfot viselnek, mikor már a Marcsák is etonfrizurában hódítanak. Nem, kedves jó maradi uraim! Meghaladott eszmeviláguk nem alkalmas talaj a kulíurtermés megérlelésére. Önök görcsösen ragaszkodnak a régi postakocsihoz, mint utazási alkalmatossághoz és nem hallják a maguk mellett elrohanó, búgó autót, a fejük felett berregő repülőgépet és nemzeti szerencsétlenségnek deklarálják az emberiség előbbrevitelének kísérleteit. A kakas azt hiszi, azért kel fel a nap, mert ö kukorékol; önök meg azt hiszik, hegyet gördítettek törekvéseink elé, pedig csak vakoudíúrás. Járfás Gábor Magyar nyelvoktatás az idegenajkú népiskolákban. Irta: Grieszhaber E. H. ig. tan. Nem vagyok irigy természetű, de azért mindig sóvárogva gondoltam ama kartársaim sorsára, kik oly szerencsés helyzetben vannak, hogy magyarnyelvű gyermekeket magyar nyelven taníthatnak s lelki- ismereti megnyugvással láthatják, hogy munkájuk és az elért eredmény egyenes arányban áll egymással. Húsz évi tanítói múlttal bírok, s ezen időmet mindig németajkú gyermekek tanítása között éltem le. — Ha számot vetek önmagámmal, őszinte szívvel állíthatom, mindig lelkiismereti kérdést csináltam magamnak abból, hogy tanítói hivatásomban tökéletesedjem s iskolám eredményét a szerzett tapasztalatok alapján állandóan fokozzam. — Ezért különös szeretettel foglalkoztam mindig a magyar nyelvoktatás kérdésével idegenajkú iskolában annál is inkább, mivel e téren sem elfogadott gyakorlati módszerünk, sem egységes tantervűnk nem volt. Az elemi népiskolai oktatás célja: hithü, hazafiasán gondolkodó, értelmes honpolgárokat nevelni. Az idegenajkú népiskolának még ezenfelül egy különleges célja is van: magyarrá tenni növendékeit nyelvükben is. Ezen célok szolgálatában állottak népiskoláink a múltban s állanak a jelenben is. A célt megközelítenünk nem egyformán sikerült a múltban sem, a jelenben sem sikerül, mert nem egyformák ama viszonyok, melyek között ideális munkánk folyik. Amikor mi egy reális megoldást keresünk arra, hogy hogyan tehetnénk a megmaradt idegennyelvű honfitársainkat értelmes, magyar- nyelvű testvérekké, akkor feltétlenül le kell szűrnünk a múltak tanulságait, figyelembe kell vennünk jelenlegi, fájdalmas, nehéz helyzetünket. A múltak tanulsága pedig az, hogy a magyarral érezni, a magyar hazát igazán forrón szeretni s azért önfeláldozó lelkesedéssel élni s halni csak az tud, aki az édes magyar haza nyelvét is beszéli. Mindaddig, míg valaki a magyar állam hivatalos nyelvét szóban nem bírja, nyitva az útja szívéhez ama nemzetnek, melynek nyelvét
