Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 4. szám - A képműveltség előmozdításának számbavehető lehetőségei

55

A népműveltség előmozdításának szám- baveheiö lehetőségei.

Az 1868. XXXIII. t.-c. áldás volna akkor, ha az állampolgárság elnyerhetését bizonyos feltételekhez kötné, ha a felserdülő nemzedéknek azért előbb bizonyos teljesítményeket kellene felmutatnia, s ha az iskolából kilépve, a gyakorlati életben az iskolában szerzett szellemi tőkét haszonnal forgathatnák is. Ez azonban a mi primitív életviszonyaink közt el sem képzelhető. Eötvös törvénye egy erős polgári osztálynak, a kis gazdák társadalmának lehetett volna áldásforrása, de ez az osztály nem fejlődött olyan irányban, hogy az iskolatörvényben tényleg áldást és nem átkot lásson. A gazdaközönség sokszor ellenséges indulattal fogadja a szigorú beiskoláztatást, az igazolatlan mulasztók büntetését, mert olcsó munkaerőt lát gyermekeiben s a felett korlátlanúl rendelkezni akar. Haragja a lelkész, a feljelentő tanító és az elöljáróság ellen irányul és nem akarja megérteni, hogy ezek csak kötelességüket teljesítik, és nem tudja megérteni azt sem, hogy azért büntethessék, mert a gyereke szívesebben őrzi a libát és többre becsüli a juhász tilinkóját, mint a tanítónak oktató beszédét. Minek is tele tömni a szegény gyerekek fejét azzal a sok lim-lommal, úgyse látja hasznát soha az életben! így okoskodik az istenadta nép. Ezen téves felfogásától kell valamiképen megszabadítanunk, mert különben a népiskolai munka hatása szétfoszlik és nyomtalanul eltűnik.

De felvetjük a kérdést: Lehet-e az adott gazdasági és társadalmi helyzetben, a mai viszonyok közt a dolgok jóra fordulását remélni s vájjon a nyolc osztályú népiskola előidézhetné-e az örvendetes változást?

Azt hisszük mi is, hogy azonnal, minden átmenet nélkül, tényleg nem nagy haszonnal járna a nyolc osztályú iskolának élet- beléptetése az egész vonalon. Kellő ridegséggel sem sújthatnék a tömeges mulasztásokat, mert sok szülőnek otthon tényleg nélkülözhetetlen szüksége lehet iskolaköteles gyermekére, csupán csak kenyérkereseti okból is. A keresetre szorúló anya például nem állhatna munkába, ha csecsemőjére otthon nem vigyázhatna annak nagyobbik testvére; és ilyen ok lehet még sok más is! Nagyarányú iskolafejlesztés helyett tehát most sürgősen és rövid időn belül megvalósítható, olcsó, ugyan kisebb jelentőségűnek látszó, de mégis mélyreható átalakításokat kellene eszközölnünk.

A mai rendet, a kilenc évben megállapított tanulmányi időt, a nép valahogy mégis csak megszokta; terhét kelletlenül bár, de mégis tűri. Ezt az iskolai időt kellene jobban kihasználni és belterjesebbé tenni. A távolabb fekvő cél helyett egy közelebbit kell kitűznünk. Ilyen célkitűzés lehet az 1868. XXXIII. t.-c. által már burkoltan jelzett magyar állampolgári jogoknak a megszerzése is. Ha a hivatkozott törvény iskolalátogatásra