Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 4. szám - A képműveltség előmozdításának számbavehető lehetőségei
56 kötelezi a nemzedéket és a tanítók feladatává teszi, hogy minden ép testű és ép eszű gyermek írni, olvasni, számolni tudjon, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy az összes állampolgári jogok — az öröklési, házassági jog, de még a mindenféle keresetforrás élvezésének szabadsága is — kifejezetten az elemi ismeretek tudásának a feltételéhez, ne csak az iskoláztatási kötelesség teljesítésének a feltételéhez köttessék. A kilenc évi népiskolázás egész ideje alatt minden növendék előtt egészen közelfekvő cél lehetne az, hogy olyan bizonyítványt szerezzen, melyre neki az iskolázás után az életben a legfontosabb lépéseknél okvetlenül szüksége lesz. Ha ily bizonyítvány birtokában élhetne csak az állampolgár öröklési, választó, egyesületi stb. jogával, akkor ez a korlátozottság világosan és állandóan tudatossá tenné benne az elemi iskolázás fontosságát és nélkülözhetetlenségét. Az 1908. évi XLYI. t.-c. 7. §-a szerint úgyis minden elemi iskola fenntartója köteles az elemi iskola hat évfolyamát elvégzett minden tanuló részére végbizonyítványt adni. Most csak ezt a formát kellene tartalmilag kihasználni olvkép, hogy ezentúl ne csak az ipari pályára és a felsőbb iskolába menők, hanem az összes növendékek, kivétel nélkül, rászoruljanak erre a bizonyítványra. Az állampolgári jogok gyakorlására feljogosító bizonyítvány megszerzése természetesen nem -történhetnék az eddigi módon és nem az 1908. XLVI. t.-c. alapján. Hanem hasonlóan az 1913. XXXVII. t.-c. végrehajtásának előkészítése tárgyában kiadott 33.301/1914. sz. kultusz-rendeletben foglaltakhoz most a 15. életévét betöltött növendéknek a minisztérium által kiküldött biztos előtt kellene egyéni vizsgát tennie s a kiküldött biztos aláírásával és pecsétjével engedélyezné csak a végbizonyítvány kiadását. Az egyéni szabadság korlátozásának e mérvére való tekintettel nemcsak 15 éves korában, hanem 18—20 éves korig többször is és bármikor jelentkezhetnék a növendék a vizsgára. A bizonyítványra a törvényben megállapított kortól kezdve lenne szükség. A vizsga alá bocsátottakat a biztos bizonyos irányú hajlamaik vagy tehetségükre való tekintettel külön-külön vizsgálná meg, de egy azon főszempontból kiindulva, hogy t. i. 9—14 év alatt ki-ki a maga erejéből és tehetsége szerint mennyit tudott a különféle tanulni valóból elsajátítani. A záró vizsga anyagának a mennyisége és a vizsgázás módja a minisztériumban állapíttatnék meg és időről-időre változhatna. Az állampolgári jogok gyakorlása történhetnék ezentúl négyféle bizonyítvány erejével (a képzettséget illetőleg): 1. elemi iskolai végbizonyítvány alapján: 2. magasabb iskolai bizonyítvány alapján: 3. testi vagy lelki abnormitás esetén orvosi bizonyítvány utján és 4. oly főszolgabírói bizonyítvány alapján, mely arról tanúskodik, hogy az állam
