Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 7-8. szám - dr. Steiger Imre: W. Rein paedagogiai rendszere

127

és ápolja az összeköttetést a kormány, kollégium, közönség és ifjúság között. A tanfelügyelők paedagógiai és erkölcsi okokból szakemberek legyenek.

A tanítóképzés és továbbképzés az iskolai közigazgatás utolsó fontos problémája. A népiskolai tanítóképzés fejlesztését és kiépítését sürgeti Rein és egyebek között főreáliskolai előképzettséget és főiskolai szakképzést követel a népiskolai tanítótól. Általában pedig az egész tanító- és tanárképzés szolgálatában álljanak a paedagógiai egyetemi szemináriumok.

E rövid áttekintés után megállapíthatjuk, hogy Rein a közművelődés ügyéről szóló elméletében sokkal nagyobb önállóságot tanúsít mesterével, Herbarttal, szemben, mint az elméleti paedagogia terén. Ebben az összefüggésben különösen a külső organizáció kérdései érdeklik. Rein paedagógiai súlypontja kétségkívül a közoktatásügy szervezésének terén nyugszik. Ismételten foglalkozott irataiban ezekkel a kérdésekkel és talán ő az, aki ezt a problémát a jelen paedagógusai közül legbehatóbban fejtegette. — Azonban ebben az irányban sem szakítja szét mindazokat a kötelékeket, amelyek minden egyes részében rendszerét Herbarthoz fűzik. Maga is hangsúlyozza, hogy Herbart nagy gondolatát a különböző nevelő iskolák belső egységességéről fenntartani kívánja, de az iskolaügy időszerű kiépítésében Herbarton túl megy, miután Herbartnak az iskolaszervezésre vonatkozó javaslatai véleménye szerint az akkori vszonyoknak megfeleltek ugyan, de ma már helyt nem állhatnak. Indíttatva érezzük tehát magunkat, így jegyzi meg Rein, hogy a szociális és kultúrális fejlődési fokozatokkal, amelyeken népünk a tizenkilencedik század folyamán áthaladt, oly megoldáshoz nyúljunk, amely a külső organizációt tetemesen megváltoztatja és a különböző iskolafajok egybefonódásának új képét feltárja. A belső egység mellé lépjen a külső, amely kifelé is mint nagy, közös, egységes nemzeti közoktatásügy jelentkezzék.

IV.

Methodologia.

Rein főmüvének kötetében a methodologiával, a nevelés eszközeiről szóló elmélettel foglalkozik. A nevelés eszközei Herbart szerint: ,,Regierung, Unterricht und Zucht.“ Ezt a sorrendet követi még Rein Herbartról írt dissertatiójában. A ,,Paedagogik in systematischer Darstellung“ című müvében Stoy hatása alatt a kormányzást (Regierung) és a szoros értelemben vett nevelést (Zucht), mint közvetlen nevelést, a vezetés fogalma alatt összefoglalja és szembehelyezi az oktatásnak, mint a közvetett nevelésnek.

Rein psychológiai felfogásában, Herbartra támaszkodva, a képzeteknek szellemi tevékenységünkben bizonyos prioritást tulajdonít. Az objektív tényező eme érvényesüléséből önként következik, hogy Rein, mint a Herbarti iskola általában, az oktatásban látja a nevelés legfőbb eszközét. S ezért az oktatásról szóló elmélete müvében az első helyet foglalja el.