Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - dr. Steiger Imre: W. Rein paedagogiai rendszere
128 Ezzel áttérünk Rein oktatási elméletére, mindenekelőtt pedig arra, hogyan állapítja meg az oktatás célját. A) Az oktatás célját Rein a nevelés céljával szoros kapcsolatban állapítja meg. Általános nevelési cél gyanánt megismertük az erkölcsi jellemszilárdságot (Charakterstärke der Sittlichkeit), tehát a személyiség ideálját; hogy ezt megközelíthessük, az oktatás segítségére szorulunk. Eleve elutasítandó az a felfogás, hogy az oktatás kizárólag csak ismereteket és ügyességeket közvetítsen. Ezzel szemben hangsúlyozza Rein, hogy az oktatás a nevelés szolgálatában álljon és a tanuló az oktatás utján szerezze meg az akaratnak ama készségét, mely őt a személyiség ideáljálhoz közelebb hozza. Hogy tulajdonítható-e,, az oktatásnak ilyen nevelő hatás, ezt a psychologia vizsgálja, amidőn megismerteti az akarat lényegét és felfedi az akarat gyökereit. Arra tanít bennünket, hogy az akarat a gondolatkörben gyökeredzik és hogy a hangulatos tudás (gefühlsbetonte Wissen) az a talaj, amely neki megfelel. Hangulatos a tudás akkor, ha benső részvéttel, az érdeklődés élénkségével sajátítjuk el. Ezért minden akarásnak a feltétele: az érdeklődés, amely a tudás és akarat között foglal helyet és amelynek felkeltése a nevelő-oktatás célja. Ilyen világításban a különböző tantárgyak tananyagukkal eszközként tűnnek fel az érdeklődés, azaz olyan szellemi állapot felkeltésére, amely megmagyarázható abból a törekvésből, hogy élő tudást szerezzünk és abban elmélyedjünk. Az élő tudás, a léleknek erőközpontja, az oktatás útján felépített gondolatkörből táplálkozik, amely a sokoldalú közyetlen érdeklődésen alapúi. Közvetlen legyen az érdeklődés, magáért a tárgy kedvéért, minden mellékes szándékra való tekintet nélkül tanuljon a növendék dolgozni. Mindenesetre nem könnyű dolog az oktatás útján a közvetlen érdeklődés felidézése és fenntartása, mivel igen gyakran a környezet, a szülői ház, sőt igen sokszor az iskolai élet szervezete is ennek a célnak ellene dolgozik. De sokoldalú is legyen ez az érdeklődés, mivel ez a sokoldalú érdeklődés nagy fontossággal bír az erkölcsi jellem kialakulására, azonkívül az oktatásban előnyösen hat a gondolatok menetére, felébreszti és élesíti a figyelmet és a gondolatsorok emlékezetbe vésését elősegíti. A sokoldalú érdeklődés a jellemképzést kétféle módon támogatja és pedig negatív irányban azáltal, hogy a szeszélyeknek, vágyakozásoknak és szenvedélyeknek ellene hat és positiv irányban, hogy a tanulót ismeretekkel és ügyességekkel ellátva, a megfelelő eszközökkel felszereli, hogy a világban céltudatosan működhessen. A cselekvésre való vidám kedv is lényegében a sokoldalú érdeklődésből folyik. Végre pedig hozzájárúi ahhoz, hogy az ember belső egyensúlyát megtartsa akkor is, ha az élet különböző kellemetlenségei és balsorsa gyötrik. Az oktatás célja tehát, amelyet Rein a nevelő iskola számára megszab: a közvetlen sokoldalú érdeklődés felkeltése. Az érdeklődés fogalma az általános nevelési célhoz közeli vonatkozásba kerül és csak ebből érthető meg igazán. (Folytatjuk.)
