Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
110 I. Magyar nyelv. A cél az új tantervben körülbelül ugyanaz, mint a régiben. A régi azt mondja, hogy a magyar nyelvtanítás célja a tanulókat arra képesíteni, hogy gondolataikat szóban és írásban helyesen és csinosan tudják kifejezni, míg az új azt mondja, hogy „szabatosan“ tudja kifejezni. A régi tanterv szerint e célhoz három irány vezet: 1. olvasás; 2. írás és fogalmazás; 3. nyelvtani magyarázatok. Az új tanterv szerint pedig öt irány: 1. Beszéd- és értelemgyakorlatok; 2. olvasás; 3. írás; 4. fogalmazás; 5. helyesírás és nyelvi magyarázatok. Én a magam részéről is helyeslem, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok visszakerültek a magyar nyelv, illetve az anyanyelv tárgykörébe. Oda valók. Olyan fontosságot ennek azonban nem tulajdonítok, mint a hivatalos sajtó. Mert ahogy ezt már fentebb kifejtettem, a szakképzett és az újabb paedagógiai vívmányokat és irányokat figyelemmel kisérő tanító már a tanterv megjelenése előtt is nemcsak ismeretterjesztésre és értelemfejlesztésre használta fel a beszéd- és értelemgyakorlatokat, hanem felismerte azoknak beszéd- és fogalmazási készséget fejlesztő, valamint erkölcsnemesítő fontosságát is. Igaz, az új tantev e tantárgy kedélynevelő és erkölcsnemesítő voltát különösen kiemeli és így az új tanterv e tekintetben határozottan eszményibb jellegű a réginél és ezzel szemben kifejezetten étikai gyarapodást mutat. Látjuk ezt pusztán az egyes osztályok anyagából is, mely nemcsak a gyermek értelmének fejlesztésére alkalmas, hanem az Isten és a szülők, valamint embertársaink szeretetére, az öregek tiszteletére, igazmondásra, szorgalomra, rendre, hazaszeretetre, ösz- szetartásra neveli az ifjúságot és még egyéb erényeket ébreszt és erősít. Helyes, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok a III. és IV. osztályban is folytatódnak és ezzel — ahogy a tanterv is mondja — megszűnt a hézag, mely a népiskola II. osztályában lezáródó beszéd- és értelemgyakorlatok és az V. osztályban fellépő elkülönült tárgyak között volt. Igaz, ez a hézag nem volt olyan veszélyes, mert a legtöbb tanító eddig is alkalmas olvasmányok tárgyalása által kitöltötte a hézagot és kérdéses, hogy a kevés gyakorlattal bíró tanító a III. és IV. osztály anyagának özönéből ki tudja-e halászni a legszükségesebbet. Az a veszély is fenyeget, hogy a tanító, tekintve a túlbő anyagot és tekintve, hogy a felettes hatóságok a miniszter utasítása folytán (az új anyagot fogják firtatni, az olvasást vagy írást el fogja hanyagolni és az új tantárgyakat, illetve új tananyagot fogja favorizálni a régiek rovására. A soproni evang. népiskola tanítótestülete a lefolyt tanévben már az új tanterv szerint tanított és úgy az egész testület, mint a párhuzamos osztályok tanítói több ízben foglalkoztak az új tanterv által előidézett helyzettel és egyes pontjait megtárgyalták, megvitatták. A tanév végén pedig minden kollega tapasztalatait írásba foglalta. Csaknem mindegyiknek a beszéd- és értelemgyakorlatok anyagbősége ellen volt kifogása. Legtöbben úgy nyilatkoznak, hogy nemzetiségi ■vidéken az anyagnak a fele sem dolgozható fel, különösen ha azt két
