Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
Ill nyelven kell tanítani; egyesek méltányolják ezen tantárgy előnyeit, melyeknél fogva a gyermek látóköre tágúl, képzetei és fogalmai gyarapodnak, ami különösen a fogalmazás terén észlelhető. Vagy, ahogy egy másik kartárs mondja, ,,e tantárgy továbbvitele és anyagának a történelmi eseményekkel, valamint természeti jelenségekkel való bővítése új fogalmakkal, ismeretekkel gazdagítja tanulóinkat, bővíti szókincsüket, fejleszti nyelvkészségüket és Ítélőképességüket és határozott haladást eredményez a fogalmazásnál. Nehézséget okoz azonban a feldolgozandó anyag mennyisége“. Ezek a IV. osztályokban tanító Eisele, Kindler és Felki kartársak véleményei. A III. fiúosztályban tanító Krug Lajos igazgató ezen tantárgyról következőképen nyilatkozik: „Nem tudjuk helyeselni, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok sok fontos tárgy rovására szinte túltengenék. Ha egyrészt a fogalmazást és íráskészséget hatalmasan elősegíti is ez az összevonás és csoportosítás, az is bizonyos, hogy egyes fontos tárgykörök szinte elsorvadnak benne. így p, o. a III. osztály földrajzanyaga úgyszólván elvész, mert van is belőle, meg nincs is. Pedig fokozatos haladás e tárgyban később a III. osztály alapos előkészítése nélkül el sem gondolható. A földrajzi anyagnak pedig azért kellett összezsugorodnia, hogy helyt adjon egy új tárgynak, a természetrajznak, ami szerintünk ez osztályban bátran elmaradhatott volna.“ Hasonló értelemben nyilatkozik Prinner kartárs is, ki szintén III, osztályban tanít. Tény, hogy az új tanterv a III. osztályba a földrajz helyett a beszéd- és értelemgyakorlatokat helyezi, melynek anyagából a tanterv utasítása szerint a földrajzi alapfogalmak szűrendők le. Az elv helyes, csakhogy a felvett földrajzi anyag oly szegényes, hogy arra a földrajztanítást a felsőbb osztályokban alapozni nem lehet, illetve a IV. osztályban a földrajztanításhoz hiányzik az alap. A község környékének, valamint a járás és a vármegye ismertetésére okvetlenül nagyobb súly helyezendő, anélkül persze, hogy a régi, szótanításon alapuló földrajztanítás hibáit felújítanók. Hogy a tantervkészítők itt túllőttek a célon, kitűnik abból is, hogy a „Néptanítók Lapja“ 1925. október 1-i száma két kísérletet mutat be az új tanterv III. osztályos tanmenetszerű feldolgozásához, melynek mindegyike inkább a régi, mint az új tanterv szellemében készült. Maga az egyik szerző, Quint József, beismeri, hogy „túlzott mértékben hangsúlyozza a földrajzot“. De ha már Quint József, aki az új tantervnek minden betűjét példás kitartással védi és a régi tanterv szerinti földrajztanítást elitéli, miért írja a tanmenetet mégis a régi tanterv szellemében?! Bizonyára azért, mert belátja, hogyha etekintetben az új tantervet követjük, a III. osztályos beszéd- és értelemgyakorlatok és a IV. osztályos földrajz között veszedelmes hézag támad. Én a magam részéről a régi tanterv intézkedését a III. osztályos földrajzra nézve előnyösebbnek tartom. Arról a régi tanterv nem tehet, ha egyes tankönyvírók túlzásba mentek és egyoldalúvá tették a földrajztanítást.
