Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
109 zért az osztatlan iskola tantervéhez írt útmutatóban a tanterv részletesen felsorolja a csendes foglalkozások tárgykörét és szakszerű útmutatásokat közöl a csendes foglalkozások megválasztásához. Gyakorlatilag ezeket nem tudtuk kipróbálni, mert a soproni iskola tudvalevőleg teljesen osztott iskola. Szolgálatot tett a miniszter úr a nem magyar tannyelvű iskoláknál működő tanítóknak a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolák tantervének életbeléptetése által, dacára annak, hogy ez a tanterv nagy munkatöbbletet rak a kisebbségi tanítási nyelvű iskoláknál működő tanítók vállaira. Először is azáltal, hogy ezen tanítók óraszámát tetemesen szaporítja. Az I., II., III. és IV. osztályban hetenként négy órával többet tanítunk, mint a magyar tannyelvű iskolákban. Az V. és VI. osztályban heti 30 órát ír elő, azonfelül még heti hat órát az ismétlőiskolában. Ehhez nem kell kommentár. Ezt az óraszámot még a legegészségesebb tanító sem bírja soká. Mert ezenfelül az írásbeli munkák javítása, sok helyen még a kántoroskodás, a leventeoktatás és a tanítóktól megkívánt egyéb társadalmi munka lefoglal naponta átlag még legalább is két órát. Hol van tehát az a sok szabad idő, amit annyira irigyelnek a tanítótól? Ez a tanterv továbbá megkívánja, hogy a tanító tökéletesen beszéljen két nyelvet: a magyar nyelvet és a gyerekek anyanyelvét. A tudásnak ezt a nemét a gyakorlati életben drágán szokták megfizetni és a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők is bizonyos előnyökben részesülnek, ha ilyen készség felett rendelkeznek. Azonban ami más pályákon működőknél érdemszámba megy, azt a tanítóknál természetes dolognak tekintik. Senkinek sem jut eszébe emiatt a tanítót bizonyos előnyökben részesíteni, vagy legalább is a nagy munkatöbbletet külön honorálni. Mindenek dacára az ú. n. kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolák tantervét is örömmel fogadta a tanítóság, mert véget vetett annak a bizonytalanságnak, amelyben az ilyen iskolánál működő tanító volt. Ez a tanterv világosan előírja, mit kell anyanyelven és mit magyar nyelven tanítani. Eddig a tanító sohasem tudta, hogy az egyes tantárgyakat milyen nyelven tanítsa? A község népének rendszerint kevés volt, amit a tanító anyanyelvén tanított, viszont a tanfelügyelőnek rendszerint sok volt. így tehát a tanító, sohasem tudta, kinek a kedve szerint járjon el? Vagy a nép, vagy a tanfelügyelő méltatlankodása Damokles kardjaként örökké a feje felett fogott. Az új tanterv tisztázta a helyzetet és a nemzetiségi vidéken működő tanító egy nagy gondtól szabadult. Ennek a két külön tantervnek a kiadása kétségen kívül haladást jelent a múlthoz képest és ez az új népiskolai tantervnek két legjelentősebb és legfontosabb újítása. Nézzük most, milyen újításokat hoz az új tanterv tárgyi szempontból. Amint már fentebb említettem, a tananyag kiválasztásában sem találunk lényeges újításokat. Lényeges külömbséget csakis a tananyag csoportosításában és beosztásában találunk. Vegyük tehát sorba az egyes tantárgyakat osztályonként:
