Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
108 tárgyakkal való kapcsolat és a környezethez való alkalmazkodás elvén alapul.“ És most lássuk, milyen elveken alapul a régi tanterv szelleme. Berzeviczy Albert akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter 1905. évi június hó 16-án 2202. ein. az. alatt kelt és a kir. tanfelügyelőkhöz intézett körrendeletének IV. szakaszának 5. pontjában a következőket mondja: ,, ..........a magyar népiskola feladata az ifjúságnak alapv ető egyénné nevelése a gyakorlati élet és a nemzet kultúrális és erkölcsi közössége számára. Benne van egyrészt, hogy a népiskolai nevelésnek a gyermek erkölcsi, értelmi és gyakorlati öntevékenységét kell fejlesztenie, mert a dresszúra géppé alacsonyítja le az embert, az öntevékenység pedig egyéniséggé nemesíti; benne van másrészt, hogy a nevelés lássa el a gyermekeket azokkal az ismeretekkel és készségekkel, melyeknek később az önfenntartásáért való küzdelemben hasznát fogja venni, de elő kell készítenünk, hogy ebben a küzdelemben is ember legyen, ki a vallás, erkölcs, szellem és hazaszeretet, szóval a kultúra javait is meg tudja becsülni. A magyar népiskola éltető levegője legyen a tanítónak az ifjúsághoz való szeretete, az ifjúság testvéries érzése; ebben a légkörben vezesse a tanító az ifjúságot, a szemlélet és cselekvés útjain az élet kultúrális és gyakorlati céljai felé.“ Amint látjuk, tehát a két tanterv teljesen ugyanazon elveken épült fel. Mindakettő elveti a dresszúrát, a puszta szótanítást és a szemlélet és cselekvés útjain a való, a gyakorlati életbe való bekapcsolást kivánja. Általános paedagógiai és metodikai szempontból tehát az új tanterv semmi újítást nem tartalmaz. De még a tananyag kiválasztásában sem találunk lényeges újításokat. Lényeges külömbséget csakis a tananyag csoportosításában és beosztásában találunk. Legjelentősebb újítása és itt hozzátehetjük, legnagyobb előnye az új tantervnek, hogy a miniszter úr tekintettel van az osztatlan, valamint a nemzeti kisebbségi vidéken levő iskolákra és ezek részére külön-külön tantervet adott ki. Én nem tartozom azok közé, akik kígyót, békát kiálltának az új tantervre és előnyeit nem akarják elismerni. Már fentebb is rámutattam egyes fogyatékosságaira és ugyanezt teszem majd, midőn alább az egyes osztályoknak szánt anyagot fogom bírálat tárgyává tenni, de készségesen elismerem a tanterv jó oldalait és rá fogok mutatni annak előnyeire is. Ilyen előny, mint fentebb említettem, elsősorban az, hogy az osztatlan és a nemzeti kisebbségi vidékeken levő iskoláknak más-más tantervet készíttetett a miniszter úr. Ismerjük azokat a nehézségeket, amelyekkel a tanítónak az osztatlan iskolában meg kell küzdenie és tudjuk, hogy osztatlan iskolában a tanító nem tudja ugyanazt az anyagot feldolgozni, mint osztott iskolában. Az új külön tanterv ezeket a nehézségeket akarja kiküszöbölni és az osztatlan iskola tanítóján — amennyire lehet — köny- nyíteni. Kevesebb anyagot ölel fel és a tanítóra bízza, hogy azt1 a helyi viszonyok figyelembevételével dolgozza fel. Nagy előnye ennek a tantervnek, hogy különös súlyt helyez a csendes foglalkozásra. A
