Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 3. szám - Koller István: A modern philosophia és paedagogia állása
42 Rein, a jénai egyetem volt kiváló professora, szerint a nevelés célját az ethika adja meg. Ezzel szemben Natorp szerint a célt a többi értéktudományok is szolgáltatják, Nátorp különben is éles ellentétben áll Reinnel s sokban nagyon éles kritikát mond különösen Rein lélektani felfogására és ismeretes formális fokozataira. Azt mondja Natorp, hogy a nevelés a „Sollen“ (a kellő), a cél problémája, tehát philosophiai problema. Plato kifejezésével: az eszme problémája, tehát philosophiai kérdés. Miután egy cél felé törekszik, azért embernevelés egyúttal akaratnevelés. A képzés valódi tartalma a közösség birtoka. Ez követeli az eszme egységét és minden nevelő, illetve képzőmunka közösségét. A közösség a fontos: a közösség a tanító és tanítvány között; az ember is a közösséghez tartozik. Ezen alapelvéből fejti ki socialpaedagogíáját. Az akarat- nevelés eszközei: a közösségi szervezetek: a munka, a jog és a képzés szervezete. S e szempontból három faktor működik össze: az otthon, az iskola és az élet. Fontos az iskola, amely egyúttal egy szervezett társadalomba vezeti be a növendéket. Az iskola: „Nationalschule“, „Berufsschule“ és a felnőttek szabad önnevelése. Az emberi lét célja nem a tudomány, hanem az emberi mivolt magasságára való feljutás. Tehát nem a tudományszerzés, hanem a nevelés a cél. Az intellektus képzésének azonban mily része van az akarat- nevelésében? Rein szerint képzetek determinálják az akaratelhatározásokat. Ámde a puszta tudás nem létesíthet akaratot, még akkor sem, ha egy érzületi faktort is csatolunk hozzá: az érdeklődést. Érzület és képzetek nem adnak akaratot. Az akarat valami levezetheteí- len és az érdeklődésben csiraként már benne van s azt kormányozza. Az erkölcsiség sem „Sittliches Interesse“, amiből Herbart és Rein származtatják, Az oktatás értéke önmagában van. A tudás értékét nem az adja meg, hogy esetleg másnak szolgálatában áll. Ez egy „eigene intellektuelle Welt“, Nincs tehát „Gesinnungsstoff“. A tanítás célja értelmi képzés. Erkölcsi hatás szempontjából Reinnel ellentétben épen azon tantárgyakra helyez Natorp fősúlyt, amelyeknél a szellemi jelleg a legjobban jut kifejezésre: ilyen a mathernatika és a mathematikai természettudományok. Ezek nevelik az igazságosság lelkiismeretét. íme Natorp kritikája Rein álláspontjáról. Meumann is sokban fordul Rein ellen, így pl. helyteleníti azt, hogy mindig az ismeretesből induljunk ki, továbbá helyteleníti, hogy mesével kezdik a tanítást, mert a gyermek képzelete úgyis csapongó. Szemlélet legyen az alap, nem mese. A Herbart—Rein paedagogíáját nagyban támadják tehát korunkban, ami természetesen nem kisebbíti azonban Rein hatalmas paedagogiai munkásságát és nagy érdemeit. A modern kísérleti paedagogia egyébként sok oly értékes eredményt hozott már eddig is létre, amelyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet. így megtudjuk, hogy a gyermeket nem lehet úgy kezelni, mint a felnőttet. Szellemi működése is lassúbb; vannak gyermekek, akiknél szóemlékezet, másoknál íárgyem- lókezet dominál. A psychikai tempó is különböző. Nagyon fontos az egyéniség. Érdekesek Lay helyesírási kísérletei. Ezek mutatták, hogy van visualis, acustikus és motorikus elem, amely egyénenkét túlsúlyban van, A környezettanulmány is rendkívül fontos dolog.
