Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 3. szám - Koltai Imre: Reform ez?
A módszer kérdésében is az újabb paedagogia a [tanító és a tanár személyiségének érvényesülését hangsúlyozza. A tanítás élet legyen s ez csak akkor lehetséges, ha maga a tanító és tanár nem lezárt egyéniség, hanem olyan, aki maga is tanul. Lelkűnkből adjunk a növendékeinknek, merít csak az szül érdeklődést, így hatni fogunk a növendékekre, viszont a növendékek is reánk, Per- sze, azért a kifejtő tanításmód — különösen az alsó fokon — nem mellőzhető, de ne akarjunk ott is fejtegetni, ahol nincs mit, mint ahogy sokan túlzásba viszik Rein idevonatkozó tanítását. Nyújtsunk azonban mindig többet, mint amit a tankönyv ad, nehogy az érdeklődést elaltassuk tanítványainkban. A nevelés és oktatás célját tehát, mint láttuk, a philosophia, az értéktan, a világnézet nyújtja, alapját pedig a gyermek egyénisége képezi, a módszerét pedig a psyohologia, jelesen a gyermekpsychologia tanulmányozása fogja megadni. Reform ez? A közckatás ügyeit jelenleg intéző férfiúról mindenki készségesen elismeri, hogy sok megértéssel, tudással, lelkesedéssel és jóindulattal igyekszik helyes irányba terelni iskolapolitikánk kátyúba rekedt szekerét, — hogy ez azonban nem sikerül neki oly mértékben, mint ahogy ő ezt elgondolja* — arról nem tehet, mert felforgatott viszonyaink és teljes gazdasági leromlásunk mellett szinte csodával volna határos, ha az összes igényeket kielégíteni tudná, vagy oly reformokkal építhetné át az egész iskolarendszerünket, melyek a ma követelményeinek legjobban megfelelnének. Azt a nagy érdeklődést, mely már egy évtized óta kisérte a középiskolai reformtörekvéseket, a kormány a reform törvénybe iktatásával leszerelte. De nem mondhatjuk, hogy a közvélemény a reformkérdésnek ismert megoldásába belenyugodott volna. Nem ezt várta a szülőiknek nagy tömege. Igaz, hogy a törvényjavaslatnak készítői tudományos világunknak messze világító fáklyái, s hogy nagy tekintélyük egész súlyával döntöttek a most életbe léptetett három középiskolai typus mellett, de a nagy közönséget döntésük helyességéről meggyőzni nem tudták. Ha a szülőknek is beleszólást engedtek volna és elébb szavazás alá bocsátják tervezetüket, megdöbbentette volna őket az ellenkező véleményen lévők lenyűgöző többsége. Mert nem három külön typust, hanem egységes középiskolát kivánt a nagy többség. Lám, a praktikus megoldás mesterei, a jenkik, itt is megtalálták a leghelyesebb utat. Az amerikai nép bámulatkeltő haladásának, fejlődésének, jólétének titka épen abban rejlik, hogy mindennek a gyakorlati oldalát kutatja és mindenben célszerűségre törekszik. Lerázza magáról az elavult, maradi elméletek koloncát és azért halad rohamos léptekkel előre minden téren. — A tudományok hímes mezején sem téved el, hanem józan esze keresi a legegyenesebb, a legrövidebb, leg-
