Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 6. szám - dr. Steiger Imre: Rein: "Paedagogik in systematischer Darstellung" cimű művének bevezető gondolatai
88 A theoria és praxis1) között létező és a nevelést igen hátráltató ellentétnek okai részben a theoretikusok, ha elméletük szépségébe és következetességébe elmerülve figyelemre nem méltatják a gyakorlati alkalmazhatóság lehetőségét és viszont a gyakorlat emberei, ha tapasztalataikra támaszkodva, azoknak túlságos nagy jelentőséget tulajdonítanak, elvetve egyszerűen a theoriát, nem gondolják meg azt,, hogy igazi, meggyőző tapasztalat csak elméletileg jól megalapozott gondolatkörből származhat, A paedagogiában majd az individuális, majd a s o c i á- lis szempont jut túlsúlyra, A neveléstudomány kiváló férfiai a két álláspont kiegyenlítésére és egyeztetésére törekedtek. így a természetszerű individuális nevelés és a sociális nevelés problémáinak és kölcsönös vonatkozásainak felderítésével már Pestalozzi foglalkozott s ez a feladata a mai paedagogiának is,2) A paedagogiának a többi rokon tudományokhoz való helyes viszonyának megállapítása céljából megkülönböztet Rein: alapvető és segédtudomány oka t,3) amelyeknek támogatására a paedagogia rászorul és eredményeit kutatási körén belül sajátosan felhasznál. Alaptudományaira, az ethikára és psychologiára felépítve, szoros viszonyba lép egyfelől az orvostudomány, másfelől pedig a vallásphilosophiához, aesthetikához, logikához és politikához, mint úgynevezett segédtudományaihoz, A paedagogiának, mint tudománynak a feladata kettős4): történeti és rendszeres, A történeti paedagogia5) a meglevő állapot fejlődési folyamatának feltételeit kutatja. Legelőször és mindenkor gyakorolták a nevelés praxisát. Csak lassanként jelentkezik a reflexió és afelől való elmélkedés, hogy milyen célt tartson a nevelés szem előtt és milyen eszközökkel érheti ezt el. Bizonyos törvények, elvek tudatossá válnak, amelyek szerint a gyakorlati nevelést intézik. így kialakul bizonyos szabályokon nyugvó ügyesség, a nevelés művészete, amelyet már nem lehetett csak egyszerűen minden nehézség nélkül, hanem csak hivatásszerűen elsajátítani. Ez ismét nevelők, tanítók kiképzésére és nyilvános iskolák szervezésére vezetett. Végül pedig érvényesül a tudomány, amely az ember rendeltetéséből kiindulva, megállapítja a nevelés fogalmát és leszármaztatja abból rendszeres egymásutánban a cél elérésére szolgáló eszközöket és azok alkalmazásának törvényeit. — így a paedagogia története felöleli a pae- dagogiai gyakorlat és elmélet történetét, egyúttal ezeknek sokoldalú kölcsönhatását, valamint az iskolaszervezet és tanítóképzés fejlődését. Megalkotja azonkívül az elmúlt nevelési viszonyok és állapotok, valamint a nagy nevelők képét; nyomon követi a nevelési eszmék keletkezését, szoros kapcsolatban a gazdasági és szellemi mozgalmakkal. Nevezetesen kutatja a tanításnak a kialakulását iskoláinkban, valamint a különböző korok szerint folyton változó mívelődésí 1) 44—60 ; — *) I. 60-72 ; - ») I. 72 ; - 4) Paed, im Grundriss 14, 15 ; — 5) I. 72.
