Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 9-10. szám - Paksi B.: "Memento mori" mint nevelési eszköz
121 A rombolási vágy szintén a védteleneken kezdődik s nyer kielégítést, épúgy mint a kínzás. A szétszaggatott könyv, ráma nélküli tábla, faragott padok, levert fal, gödrös padló mind az iskolásgyermek rombolási ösztöneinek munkái. Mindezek sértik az esztétikai érzéket, de emellett erkölcsi vonatkozásuk is jelentékeny; mert az idegen vagyon rongálási vágyának csiráit hordozzák magukban. A rombolási ösztön fékezésére helyt kér tehát az esztétikai érzék fejlesztése is. Oda kell irányítani a gyermek ez érzékét, hogy mindennek rendeltetési céljával tisztában legyen s a fejlődés magasabb fokán élvezni tudja a művészi benyomásokat, minden műemléket kincsnek, nemzetközi kincsnek tekintsen, melyhez minden műélvező elzarándokol. Az, kit gyermekkorában óvtak a rombolástól és szépérzékét fejlesztették: minden körülmények közt fékezni tudja a fel-feltörő nemtelen vágyakat. A rombolás vágya nem irtható — de ez nem is lehet cél, mert hiszen, ahol nincs rombolás, nincs alkotás — de helyes irányba terelhető. Az ember folyton rombol, hogy alakíthasson a föld arculatán a célszerűségnek megfelelőleg. Ez öröklött vágy cselekvésben fejeződik ki, tehát mint ilyen, figyelemre méltó. Romboljon a gyermek a játéknál mennél többet, de csak úgy és akkor, ha analog a nagyok cselekvéséhez, jobbat, tökéletesebbet tud alkotni. Ha pedig valahol, valamiben nem tud nagyobb tökéletességet feltüntetni, létesíteni, úgy várjon a rombolással. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha gondolkodásra, előrelátásra és belátásra, melynek hajlamait amúgy is magával hozza, szoktatva van a nevelés által. A helyes cselekvési irány kitűzése, a szépérzék fejlesztése mindig a célszerűség szolgálatába hajtja azt az energiát, mely az oktalan rombolásnál elpazarlódik. Az energiára pedig szüksége van a gyermeknek is, különösen most, midőn a társadalmi hasznosság elve a nyomorúság kiváltotta jaj-szavával egy újabb morálparancsot állított fel: gyermek, hasznosítsd energiádat! Stoll Ernő. „Memento móri“ mint nevelési eszköz. Szó sincs róla, a vidámságnak az iskolában igenis van helye; ahol nincs, ott „valami bűzlik Dániában“, a tanító is lehet az oka. Százszor igaza van a boldogult Dörpfeldnek, egy jó teória
