Evangélikus Népiskola, 1914

1914 / 1. szám - Perényi Rezső: Reflexiók

8

kenysége biztosíték arra, hogy ügyünknek bátor harcosa lesz s munkát s időt nem kiméivé azon lesz, hogy egyházi s világi vezéreink bevonásával s pártfogásával egy küldöttség menjen a kormány színe elé, hol feltárja helyzetünk tarthatatlanságát s kéri annak javítását.

Elnökünk e lap hasábjain vagy másként tudatni fogja a kormánynál való tisztelgés idejét, melyre ha körülményeink engedik jelenjünk meg teljes számban.

Azon reményben, hogy jogos kérésem úgy Tekintetes Elnök Urnái, mint nálatok kedves nyugdíjas társaim meghallgatásra talál, vagyok megkülönböztetett tisztelettel

Majos.

Scriba Gyula

ny. ev. tunító.

Reflexiók.

Lassan abba a korba lépek, melyben az élet mélységeit észreveszi a fürkésző szem. Az egymással szoros okozati összefüggésben levő dolgok rendjének megértéséhez vezet az élet ötödik évtizedének hajnala. Kavarognak az eszmék, a gondolatok, hogy is ne, mikor körülöttünk forrong minden s ebben a cirkulus vitiosusban semmi sincs olyan erős súrlódásnak kitéve, mint — az iskola.

Valóságos kohója a forrongásnak áll előttünk.^Emitt egy üstben főnek, sisteregnek a „szabad gondolatok, melyek az skolát teljesen el akarják szakítani eddigi kötelékeitől, amott a conservativ tűzhelyen minden természettudományi szabadabb lépést helytelenítenek. Ha egy tapasztalatlan ifjú ezen vegykonyhának bűvkörébe lép : minden magába szitt elmélete csütörtököt mond.

Egy helyen a „Szabadgondolat“ hasábjain olvasom: „A tudomány sem tud mindent és amit nem ismer, oda szerényen és udvariasan X-et tesz. A vallás igazi szélhámos módon sohasem jön zavarba, hanem az ismeretlent egyszerűe'n letegezi és „lsten“-nek szólítja.“ íme, ami féltett lelki kincsünkről, az élet vigasztalójáról, a bánat és szenvedés elosziatájáról ez bugyborékol az egyik katlanból.

„A vallásoktatást ki kell venni az iskolából, mert az iskolá-