Evangélikus Népiskola, 1913
1917 / 8. szám - A szabadságszeretet és az akarat a nemzet szolgálatában
185 Fejtsük ki az alkotmánytan tanításánál, hogy csak az összetartó, együttérző lelkek tömege az, ami erőt, hatalmat ad a nemzetnek s mindenek fölött való hitet, bizodalmát nyújt a honpolgároknak. Legyünk tehát rajta — hiszen édes hazánknak talán e két lelki erő kifejlesztése által tesszük a legnagyobb szolgálatot — hogy a szabadságszeretet minden egyes tanítványunk lelkében lángra lobbanjon s akaratereje a nemzeti érdek szolgálatában szilárd acéllá edződjék. Tudjon akarni, tenni, mindent áldozni 1 De alkut ne ismerjen! Még kevésbbé ismerje a gyáva meg- hunyászkodást, a szolgalelküséget! A történelem élő bizonysága annak, hogy mihelyt egy nemzet nem tudott a maga lábán járni s amely a helyzet szülte körülményekkel csak alkudozni tudott, annak sorsa megpecséltetett! Az elbukás, az elmúlás tátongó mélysége nyelte el. A folytonos latolgatás, a habozás, a próbálgatás kiöli a nemzet testéből a dicső tettekre kész akaraterőt s gyenge, elsat- nyúlt korcsivadékká válik a hős ősök ivadéka. Még a láncot is zúgolódás nélkül kész tűrni, csak enni kapjon. Csak legyen, aki a hiúságát néha-néha legyezgesse, még a bőrét is le hagyja félig húzni I Örök szégyene a világverő római nép sülyedésé- nek, hogy békén tűrte az anyagyilkos Néró vad őrjöngéseit, sőt gyönyörködni tudott az égő fáklyák velőket hasogató sikoltásaiban s az ördögien rendezett kegyetlen cirkuszi mutatványokban. A magyar nemzet hajdan ütköző pontja volt a keresztyén- ség és a pogányság küzdelmeinek. S hogy e kettős teher alatt nem roppant össze, egyedül csak a lángoló szabadság- szeretetének s- mident legyőző nemzeti akaratának [köszönhette. A mai nap is élet halálharc toly a nemzetek életében. Még most nem nyilvánosan. De a cselszövés, a titkos ármány útján, a politika boszorkány konyhájában annál izzóbban forr, kavarog a nemzetek néma gyürközése. Csak az alkalom, a szükséges pillanat kell, hogy a fegyverek vegyék át a sima diplomatikus szavak munkáját, hogy rengeteg vérözön, anyagi végromlás árán billentsék helyre az ellensúlyt! És mint a jelek mutatják, hazánk ütköző pontja lesz az éjszak és a dél mérkőzésének. Őrködjünk, vigyázzunk s tegyük meg azért a magunkét mi is, hogy az óra ne találjon készületlenül, mert különben az lesz az a sir, hol — a költő szerint — egy nemzet sülyed el 1
