Evangélikus Népiskola, 1909
1909 / 1. szám - Káth József: Természet után való rajzolás a népiskolában
17 való szépség felismerésére és megbecsülésére vezeti.“ — Nyilvánvaló ezekből, hogy az új tanterv szerint a rajzolásnak kettős főcélja van: a jellemző ábrázolás készségének és a szépérzéknek fejlesztése. A természet után való rajzoltatás elvének folytonos követése mellett osztályról-osztályra tényleg észrevehetjük az Új tantervben a megfigyelő és rajzoló készség fokozatos fejlesztésére való törekvést. Az I—II. osztály anyaga a tárgyak legfeltűnőbb külső tulajdonságainak megfigyelésére szorítkozik. E rajzolás által megismertetendő a hosszú, rövid, széles, keskeny, kerek, gömbölyű, egyenes, görbe, szögletes, függőleges, vízszintes stb. fogalma, valamint a színek. Ezek- ‘hez járul néhány kézügyesítö gyakorlat. A III — IV. osztálybeli rajzolás a két dimenziós lapos tárgyakkal kezdődik, milyenek pl. ajtó, ablak, levél, balta, tábla, zászló, szív, lepke, stb,, majd a IV. o.-ban lehetőség szerint már doboz, torony, fahasáb, labda; később citrom, narancs, alma, körte, retek s egyéb gyümölcs ábrázolása ecsettel, körrajz nélkül. Ezekhez járul még levelek, virágok alkalmazása sikdiszitményül, idomok kitöltése. A kézügyesítö gyakorlatok anyaga is bővül. Az V—VI. o. részére a pontosabb és részletesebb rajzolás, a perspektívái elváltozások megfigyelése és ábrázolása van előírva, úgyszintén sikdiszítmények rajzolása meghatározott gyakorlati céllal ; ecsetgyakorlatok folytatása árnyékolással és szinezéssel. — A tanterv rajzolás tekintetében négyféle munkálkodást különböztet meg, u. m.; szemlélet és emlékezet után való rajzot, kézügyesítö gyakorlatokat, ecsetgyakorlatokat, végül tervezgetést. Jelenlegi tantervűnk alapelve lényegesen eltér a régitől. A gépies utánrajzolás és másolás helyébe az öntudatos megfigyelés alapján való rajz lép s érvényre jut a gyermek egyéni felfogása ; a rajz- és gipszminták helyét pedig a természetből vett tárgyak foglalják el. E módszer a gyermeket helyes látásra vezeti s a rajzoló-képesség által új kifejezésmód britokába juttatja, egyszersmind a természeti szépség iránt fogékonnyá teszi. A színes ceruza, kréta, szén, ecset és festék alkalmazása újabb kedvet ad a gyermeknek. — Épen a benne nyilvánuló értékes nevelési elveknél fogva a tanítóság örömmel fog adta az új irányzatot. Túlnyomó része azonban mindeddig megelégedett az elvi helyesléssel, a gyakorlati alkalmazástól pedig egyelőre kénytelen tartózkodni. E tartózkodás legfőbb oka az a körülmény, hogy a tanítók legnagyobb része nem bízik saját rajzkészségében. Akik eddig csak minta után rajzoltak, most nem éreznek magukban annyi gyakorlottságot, amennyit véleményük szerint a természet után való rajzolás megkíván. Mindenesetre alapos bajnak látszik e körülmény, a valóságban azonban nem olyan nagy akadály. A népiskolai rajztanitás anyaga nem kiván művészi készséget. Nem is a rajzolás technikája a nehéz, ség, hanem a megfigyelő tehetség gyakorlatlansága. Most tűnik ki csak igazán, hogy a rajzolás régi módja micsoda gépies munka volt.
