Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 3. szám - x-y: A felekezeti tanítók fizetésrendezése
82 bevételeiből. És váljon az állam nem-o a felekezetektől nyeri bevételeit, minthogy a felekezetek összesébe képezi az állampolgárokat? Dehogynem. Ebből világosan laiható, hogy az állami taníiókat is tulajdonkeppen a felekezetek fizetik, tehát az állami iskolák fenntartói is tulajdonkép a felekezetek; az állam pedig úgy az iskolafenntartás, mint a tanítói fizetések kiszolgáltatása körül a felekezeteknek, az egyháznak csak közvetítője. És ha az állami tanítók is a felvezetek erejéből nyeák fizetés- iket: mi jogon adhat az állam tanítóinak többet a felekezeiek befizetésétől. Semmiféle jogon, mert ennek a világon semmi jogalapja nincs. A javaslat ezen intézkedését tehát sem a feJekexeii tanítók, sem pedig maguk a felekezetek semmi szin alatt sem tehetik magukévá, miv-1 az jog- és igazságtalanság volna. Egy alkotmányos miniszternek pedig csak azt lehet és szabad tenni, ami jogos és igazságos; másként javaslata sem az ország- gyűléstől sem pedig az ország kö/.véleméuyetől sanctiót nem nyerhet. És nekünk, mini közvetlenül érdekelteknek teljes erővel oda kell hatnunk, hogy az a jelen alakjaban ne is nyerhessen. A régebbi tanítókra nézve azonban még külön hátránya is van a javaslatnak, mivel ezek fi/.etes emelkedési évei abban csak 1903. évtől szarni ódnak s igy az egesz fizetesrendezésnek ezek vagy éppen semmi, vagy csak csekély hasznát veszik. Ez tehát nem gyökeres, csak felületes rendezése a dologuak. Ez csak fölmunka. És ha az állam a községi jegyzők fizetésénél tudott egész munkát csinálni, t. i. hogy fizetésemelkedési éveiket hivatalba lépésük idejétől számította: miért nem tudja, vagy nem akarja ezt a tanítóknál is megtenni? Micsoda szükmarkúskodás azaz államtól a tanítók irányában? Hát már az állam is az iskolán, a tanítókra akkor takarékoskodni, mint sok meggondolatlan szülő, kinek mindenre van bőven is költsége; csak ha gyermeke oktatására, vagy pedig ha annak tankönyvre van szüksége, tör ki belőle a takarékosság mániája; holott éppen itt nem kellene ennek előfordulnia, mitvel itt ez nagyon is megboszulja magát. Az államnak az iskolával, a tanítókkal szemben nem szabad zsugoriskodnia, mert itt oly befektetést tesz, amely bizonyára meghozza áldásos gyümölcsét. Ha pedig ezt nem akarja, vagy nem tudja megérteni s a gondatalan szülő módjára akar eljárni, akkor ügy is befellegzett reményeinekMert mit is kivan az állam s annak érdeke a tanítóktól különösen? Nem kevesebbet, mint a magyar állameszme keresztülvitelét. És pedig teljes joggal. Ez pedig nagy, igen nagy munka. Ebhez, hogy teljes sikerei járjon, egész odaadás, teljes erő, ernyedetlen szorgalom és el nem múló
