Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 3. szám - Krug Lajos: A szociálizmus és az egyház védekezése annak túltengése ellen
A kath. egyház úgy akar a mind hevesebben ostromló nemzetközi szociáldemokrácia hódításainak gátat vetni, hogy annak szakszervezetei ellenében felállítja a keresztyén szociálisiák szakszervezetét. A mozgalom iránt igen melegen érdeklődik a püspöki kar is és hathatós erkölcsi és a mi fő, anyagi támogatásban részesíti azt. A keresztyén szociálisták a vallás és hazafiság alapjára helyezkedve, két leggyülö- letesebb programmpontjától fosztják meg a szociálizmust s így minden jel arra mutat, hogy a kath. munkásság közt csakhamar tért fog hódítani, A többi keresztyén egyház hívei azonban bizalmatlanul fogadják ezen új magyar szociális pártszervezést, mert csak a néppárt segéd- csapatját látják benne s túlságosan ultramontán Ízűnek találják. De azt hiszem várakozó állást kell vele szemben egyelőre elfoglalnunk és mindenesetre bevárnunk, hog mivé fejlődik s a kritikát arra az időre fenntartanunk magunknak, mikor iránya már egészen tisztán bontakozik ki előttünk. Eddig kifejtett tevékenysége főkép humanisztikus s mint ilyen, igen figyelemre és követésre méltó. A szervezetek élén álló papság munkásotthonokat létesít ; gondoskodik a munkások elhelyezéséről; legény- és olvasóegyleteket alapit; központokat dilit fel s maga köré csoportosítja szabad idejében a pihenő munkást ; foglalkoztatja, szórakoztatja a serdülő ifjúságot épen akkor, mikor annak tapasztalatlan lelke a sokat Ígérő tanok csábításainak befogadására legfogékonyabb. Ha a szabadelvű intézményeiről, szabadabb világnézeteiről, folytonos haladást, fejlődést hirdető felfogásáról oly előnyösen ismert protestáns egyházak a fentebbihez hasonló politikai pártszervezést nem is tartják, a maguk szempontjából megengedhetőnek, annyi bizonyos: hogy protestáns munkásaikért ők sem tehetnek kevesebbet, mint a kath. klérus. A kath. egyház által létesített munkás jólléti intézményeket állítsa fel a protestáns egyház is és azokba gyűjtse össze a munkás ifjúságot foglalkozására való tekintet nélkül. De mindezekhez pénz kell, a protestáns egyház pedig szegény; honnan vegye a rengeteg összegeket, ha a már emlitett jólléti intézményeket még feltétlenül más szükségesekkel pl. olcsó és egészséges munkáslakásokkal, ingyenes gyermektanítással, egyházi teherelengedéssel, ingyengyógykezeléssel, protestáns munkáskaszinókkal, szanatóriumokkal stb. kibövitené? Előttem csak egy ut látszik célhoz vezetőnek. Indítson az egyház minden réteget felrázó hatalmas társadalmi mozgalmat és vegye igénybe, követelje e téren az állam anyagi támogatását is. Legyen mindenben a kezdeményező Kényszerítse folytonos izgtatásával a törvényhozó testületet a közerkölcsöket javító törvények megalkotá- sára, soritsa a korlátlan vasárnapi munkaszünet betartására, szüntettesse be szombaton a heti bér kifizetését és fogadtassa el a hétfőt fizető napul. A vasárnap, vagy este felszabadult munkásokat pedig vegye gondjaiba. Győzze meg őket, hogy fáradt testük, nem a bor, hanem kellemes, szellemképző, lelketviditó társalgás mellett gyűjt új erőt. És a munkás szívesen fog eljárni az Ifjúsági egyletbe, kaszinóba s egyéb