Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 2. szám - Szűsz Lajos: Vitorlázás az új tanterv körül
55 névnek és számnak egyszerre való közlését, leírását is kerüljük. A megjegyzésre méltó városoknál mellőzzük a jelentéktelen dolgok fel- említését és inkább a történelmi nevezetességeket és a lakósok különleges foglalkozását méltassuk nagyobb figyelemre. Magyarázataink alkalmával föképen a térképre támaszkodjunk s lehetőleg csak azokat a városokat, folyókat, hegyeket stb. említsük, melyek a térképen feltalálhatók. A földrajz tanitásában a IV. osztálytól felfelé lehetőleg egy meghatározott sorrendet kövessünk: utazás az ismertetendő területre annak neve és kiterjedése már ismert területtel való összehasonlítás utján ; földrajzi helyzet, határ (talaj) vizek, éghajlat, termények (állat, növény, ásvány); a lakósok foglalkozása, nyelve, vallása, anyagi helyzete, szellemi műveltsége, szokásai, gazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési viszonyai ; a nevezetesebb helységek rövid ismertetése. A talaj, éghajlat hatását az emberi, állati és növényi életre s az azok közt lévő összefüggéseket mindig vétessük figyelembe. Földrajz-tanításunk minden fokon egész iskolai évre vonatkozó feladatokat tűzzünk ki tanulóinknak, hogy a különböző évszakokban előforduló természeti tüneményeket, jelenségeket állandóan figyelemmel kísértethessük. Tapasztalataikat pedig a tanulók naponként felváltva a tanítás megkezdése előtt Írják a nagy táblára. A természettudományi ismeretek elemeinek a földrajzi oktatás segítségévei való szerzésénél főleg arra ügyeljünk, hogy lehetőleg csak egy-két jellemző állat és növény élotfejlődését figyeltessük meg, mert a sokféle növény, vagy többfajta állat kijelölése csak a figyelmet forgácsolná szét. A megfigyeltetés csak olyan mértékbn történjék, ami. lyenben a tanítás ideje s a tanuló kora, felfogó-képessége azt megengedi. Igyekezzünk a tanulók előtt ismeretlen földrajzi fogalmakat a meglevő segédeszközök felhasnálásával, nemkülönben a séták és kirándulások alkalmával történő szemléltetés utlán, felfoghatókká és meg- érthetőkké tenni. A távollevő vág megközelíthetetlen helyekről, vidékekről, országokról alkalmas földrajzi jellem — vagy tájképek (fényképek) vetített képek, képes leve.ező-lapok) bemutartásával nyújtsunk némi fogalmat. A földrajz óráján tanultakat megerősítjük : a) ha az olvasás következő óráján az ott ismertetett dolgokkal kapcsolatos olvasmányt tárgyaljuk ; b) ha egy-egy a földrajz keretébe illő költeményt, dalt alkalomszerűen betanultatunk, mert ez tanításunk élénkítéséhez is nagyban hozzájárul, továbbá, c) ha felsőbb osztályokban a földrajzi óra utolsó negyedében egyes útleírásokat, néprajzi olvasmányokat, felfedező utak leírását olvastatjuk, magyarázzuk. A földrajzban tanultak felújítására igen alkalmasak a történeti,
