Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 1. szám - Simkó Endre: A magyar beszédre, nyelvre való tanításról
22 A magyar beszédet s nyelvet sikerrel csak az taníthatja, aki maga is szóban és írásban tökéletesen birja a nyelvet, aki szívvel lélekkel magyar vagyis szereti a nyelvet. Azért is a tanítónak kifogástalanul kell magyarul tudnia, mert ő az eleven példa ; őt utánozzák a gyermekek beszédben s kifejezésben. Akárhány falú van, ahol a gyermekek csak is a tanítótól hallhatnak magyar beszédet. A tanító olvasgassa szorgalmasan a magyar klasszikusokat is. A szeretet a leghatalmasabb nevelő eszköz. Ha a tanító szereti a nyelvet és szeretettel tanítja azt, a siker el nem maradhat. A gyermeki lélek ösztönszerüleg megérzi azt, hogy a tanító benső, igaz odaadással, szeretettel foglalkozik e a tárggyal, ez alapon természetesen ő vele is. A száraz hivatalossággal végzett tanítás, főleg itt, benső értékű eredményt nem hozhat maga után. A léleknélküli munka elkészítheti a tanulókat látszatos tudásra, vizsgái eredményre-, de a szakértőnek egykét kérdésére romba dőlhet a szemfényvesztésre való kártyávát. Mikor kezdjük el a magyar beszédre való oktatást? Erre a kérdésre csak egy felelet lehet s ez az; mentői hamarabb, annál jobb. A gyermek már 1—l1/, éves korában kezd gyügyögni, hangokat, szavakat, később mondatokat kiejteni, ami azt mutatja, hogy a gyermek szervezeti s szellemi képessége már ebben az időben is kifejlett s alkalmas a beszéd tanítására. A magyar beszéd tanítását már az óvó intézetekben kell megkezdeni. Azonban kisdedóvó nem minden helységben van. Sajnos, hogy a kisdesóvásra vonatkozó törvény, csak minimális részben van végrehajtva. A törvény intézkedése szerint az osztott népiskolában már az I. osztályban, ez osztatlan iskolában pedig a II. osztályban kell megkez- deni a magyar beszédre való oktatást. Tehát az utóbbi esetben, s ez a leggyakoribb hazánkban, a gyermekek anyanyelvükön már tudnak irni, olvasni, mikor a II. osztályban a magyar beszédre való oktatás megkezdődik s igy természetes dolog lesz, ha a szóbeli gyakorlással, az olvasással együttesen vesszük elő az Írásbeli gyakorlást is. Az a tudatos beszéd, az a hivatalos nyelv amelyet Írásban is bírunk. így bővül a szókincs évről-évre. Ez alapon a tanítás későbbi fokán a negyedik osztályban megkezdjük a szükséges nyelvtani imere- retek közlését is. Természetes, hogy már az irva-olvasásnál szoktattuk a gyermekeket helyesírásra. Rendszeres nyelvtantanításról üt szó zem lehet. Az írás, fogalmazás legyen a nyelvtani tanítás 'alapja; itt hozatjuk le a nyelvtani szabályokat indokolásául a helyes Írásnak. Az igy keletkezett nyelvtani szabályokat azután megtanítjuk úgy, hogy a tanulók azt kézséggel el tudják mondani, alkalmazni, e szerint tudjanak helyesen irni. Az Írásbeli dolgozatokra, gyakorlatokra nagyon pontosan kell elkészülnie a tanítónak. Ötletszerű megfontolatlan kísérletezéssel a’ biztos sikert kockáztatja a tanító, ..
