Evangélikus Népiskola, 1906

1906 / 2. szám - Csikós Gyula: A jelképes (mimikai) számolástanítás módszere a tanítás alsó fokán

49 ismereteinket idegenből merítettük, de amit átvettünk, azt magyarrá is tettük. (Jeles tudósunk, Beke Manó dr. számtani oktatásunk fejlődé­sének történetében ezt adatokkal tanúsítja.) Tanítóinkból nem hiány­zott és ma sem hiányzik a jobb, a célszerűbb utáni törekvés; és a számolástanitást illetőleg mégis mi a tanítók között általánosságban fennálló nézet? Az: hogy számolásianításunkban a legalsóbb fokon az eredmény nincs arányban a reá fordított fáradsággal. Töprenkedünk, panaszkodunk, nem vagyunk megelégedve, emle­getjük a szellemi degenerálódást, javasoljuk, hogy a tanköteles kor a 7-ik évvel kezdődjék stb. stb. . . . Majd pedig : hogy a számoláshoz külön istenadta tehetség kell; elvont, unalmas dolog, mely iránt a gyermekekben nem lehet érdeklődést kelteni, vele figyelmüket csak rövid időre is lekötni. A második osztályban normális tehetségű tanuló nem is egy van, aki nem tudja, mennyi 3 meg 3, a 4-ben hány 2 van stb. És ilyen tanulókkal a második osztályban 100-ig terjedő számkörben végeztet­nünk kell fejben a négy alapműveletet. S dacára annak, hogy a számolás a kis gyermekekre a legunal­masabb, legsivárabb valami, még mit cselekszünk ? Bemegyünk a já­tékra, mozgásra, életre vágyó gyenge gyermeksereg közé, mely két órai tanulásra feljött az iskolába, s ebből a két órából (az osztott is­kolában) egy teljes óra hosszáig — mondjuk —• az 1-től 4-ig terjedő számkörben számoltatjuk őket . . . már akit ; mert hogy nagyrészének parányi elméje máshol kalandoz, azt tapasztalhatjuk. Hát nem gyer- mekkinzás ez? Hát nem lehetne fél óráig számolni, fél óráig olvasni ismét fél óráig számolni és fél óráig írni? Lám az országgyűlési gyors- irodában csak 10—15 percig Írnak egyhuzamban a gyorsirók, tekin­tettel a fárasztó szellemi munkára. A 7-ik évben levő kis gyermek azonban teljes egy óra hosszáig végezze a szellemi erőt szintén leg­nagyobb mértékben igénylő munkát, a számolást. Pedig tapasztalhat, hogy egy-egy jobbtehetségü tanuló is, ha 10—15 percig egyfolytában nehezebb fejbeli számolást fejtegettetünk vele, kimerül : zavart, izgatott lesz s boszantóan rossz feleleteket ad. 2. A jelképes (mimikái) számolástanitás módszeri a tanítás alsó fokán. A számtani oktatás nehézségeit fokozott mértékben érezzük azóta, hogy az olvasás és az Írás, az első osztály ezen másik két fő tantár­gya, a fonomimikai módszer által rendkívül megkönnyült, mióta ezen módszerrel játszva és mégis szinte csodás eredményt étünk el. Keres­tem, kutattam tehát én is, mint bizonyára számos kartársam is, a jobb, megfelelőbb után. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a tanuló amellett a módszer mellett, mint ahogyan ez most történik, hogy pld. az 5 tanításánál az 5-öt minél többféle tárgyon szemléltetjük: az 5 mennyisége, mint olyan sok sokaság, mely a kis, fejletlen elméjű gyér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom