Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 6-7. szám - Nagy Pál: Az iskolák vizsgálása
182 Az iskolák vizsgálása .*) Az ág. hitv. ev. tanítók hivatásukból kifolyólag nemcsak az iskola- terem falai között fejtenek ki nagy tevékenységet, de egyleteikben is a folytonos eszmecsere által igyekeznek a tanügy rögös utján előbbre és előbbre haladni. Munkájuknak meg is van a sikere. S ezen szellemi munkájuk közben ez idő szerint megfeledkeztek egy tárgyról, melytől sokban függ, hogy a haladás ösvényére lépnek-e vagy pedig arról letér- nek-e ? Én nagyon szükségesnek tartanám, ha a tanítók e tárggyal gyakrabban foglalkoznának, s bizonyos irányelveket teremtenének meg, mert biz e téren igen is nagy az ingadozás és igen is nagy tér nyílik arra, hogy az egyéni — sok esetben igen is rossz — nézeteknek hóditó tér nyittassék. Ez az iskolák vizsgálásának, mikéntje. Minden tantárgynak s minden nevelési mozzanatnak van módszere, mért ne lehetne ezen eljárásnak is, s ha lehet minden munkának irányt szabni, úgy miért nem ennek is ? És kétszeres kötelesség nálunk határozott megállapodásra jutni, miután e tiszt betöltésére a szakembert az egyházmegyék soraink közül választják. Ennek, valamint társának, a körlelkésznek beválasztásánál nincs arra valami nagy figyelem fordítva, hogy az illető kiváló szakképzettséggel bire, vagy a tanügy körüli tevékenységében kiváló érdemeket szerzett-e ? Sorba megy e tisztség, mint a falusi bíróság, s ha a lelkészi tagok közé különösen új tag jön, úgy a soros lelkésznek örömére szolgál csak, hogy e terhes munka alól bizonyos ideig fel lesz mentve. Azt várnók mi tanítók, hogy úgy a körlelkésszé mint az iskolát vizsgáló tanítóvá az választassák meg, ki legtöbb tapasztalattal bir, s ime ez az ifjú tagokra ruháztatik, kik ha elméleti téren ismereteiket bármennyire bővítették is, nincs meg náluk még a gyakorlati tapasztalat. Lehet-e csudálnunk, ha az ily vizsgálók, bár akaratlanul és lehet, hogy a legjobb indokoktól vezéreltetve is, oly hibákat követnek el, melyek semmi esetre sincsenek a tanügynek előnyére. S ezen esetek mind csak azt bizonyítják, hogy az iskolavizsgáló urak ép úgy gyarló emberek, mint mi, kik általuk szigorúan meg leszünk bírálva. Amily mértékben követünk el mi hibát, úgy ők is, s amint ők lehetnek Ítélő biráink, úgy mi is ő nekik. Legyen szabad két esetet felhoznom arra, hogy az iskolavizsgáló tisztet betöltő urak minő hibákat tudnak elkövetni. Napokban hallót- tam egy kartársamtól a következő esetet. Az iskolavizsgálók fogadtatására készült egyik szorgalmas tanítótársunk. Valami olyant akart felmutatni, mi az iskolát vizsgáló lelkész urat kiválólag meglepi. Megtanította gyermekeit három hangú énekre, de mivel szegény kolléga nem volt nagy zenei tehetséggel megáldva, az ének sok hangúvá vált a szereplés alkalmával. A körlelkész kemény kritikát akart gyako*) Felolvastatott a somlyóvidéki ev. tanítóegyletnek 1905 május 16-án tartott gyűlésén.
