Evangélikus Népiskola, 1905

1905 / 6-7. szám - Nagy Pál: Az iskolák vizsgálása

183 rolni a tanító felett a sikertelen énekért, csak az iskola vizsgáló tanító erős fellépése és hosszas érvelése tette lehetővé, hogy a nyilvános pellengérre állítástól elállott. A tanítótársunkban megvolt ezen esetben a jóakarat, hogy valami újat mutasson be és bizonyos is, hogy nagy szorgalommal fogott e munkájához, s az is bizonyos, hogy e munkára nem is kötelezhette volna senki sem, végzetes hiba lett volna Őt meg- bélyegezni. Ugyancsak hibás volt az eljárás a következő esetben is. Abban az időben, midőn a tanítók sokat vitatkoztak a felett, hogy tanítunk-e nyelvtani szabályokat vagy pedig gyakorlatilag a fogalmazás kapcsán közöljük a gyermekekkel a szükséges tudni valókat, egyik tanítótár­sunk nyelvtani szabályokat nem tanított. E helyett a gyermekekkel fogalmazványokat készíttetett. Ezt a vizsgálók oly nagy hibául rótták fel, hogy az egyházmegyénél sürgették ez okból e tanítótársunknak fegyelmi alá vételét. Ezekhez hasonló eseteket sokat lehetne felhozni, ha a beadott iskolavizsgálati jelentések kézhez vehetők volnának. De nem célom, hogy az összes eseteket felhozzam, mert a az említettek alapján is be­bizonyítható, hogy agy ember sem csalhatatlan, még a római pápa sem. S ha ki magáról azt hiszi, csak első sorban is magát csalja meg. Egy igen fontos paedagógiai szabály van, melyről az iskolavizsgáló­nak is egy pillanatra sem szabadna elfeledkezni, ez : „vizsgáld mindig először önmagadat“. Mindig arra kellene gondolnia; nem követ-e el nagyobb hibát, ha más tévedéseit minden szorosabb vizsgálódás nélkül feltárja, mintha azt elhallgatja. Nincs szándékom a bűnösnek pártolása, de meggyőződésem: nem minden hiba egyszersmint bűn is. Avagy nem lehetséges-e, hogy amit mi hibának látunk, az nem hiba, hanem csak véletlenség, külső, tőlünk nem függő behatások ered­ménye ? Teljesen elejét venni annak, hogy az iskolavizsgálók is hibát el ne kövessenek, nem lehet, de hogy az ily esetek minél csekélyebb számban forduljanak elő, kivihető lesz, ha az Ő teendőik is elő lesz­nek írva, és meg lesznek határozva azon elvek, melyek szerint figyel- möket az egyes dolgokra ki kell terjeszteniök. En is ideális vagyok, azért én is szeretném, ha mindenki elnyer, hetné érdemeinek jutalmat. Kívánatosnak tartanám, hogy az is­kolák felügyelete egy hivatalra ruháztatnék, és pedig oly hiva­talra, melynek tagjait oly tanítók közül választanák ki, kik gya­korlati tapasztalatokkal birnak és ezt bizonyítványokkal is tudják igazolni, kik tapintatosak, tetteikben következetesek, kik meg tudják nyerni a tanítók többségének tiszteletét, de sőt szeretetét. Sze­rintem az volna helyes eljárás, ha az állam és egyház e hivatal felállítására nézve egymással megegyeznék. — Az egyházmegyei iskolavizsgálói, mondjuk tanfelügyelői tisztre az egyházmegye több tanítót ajánlana, az állam pedig közülök egyet kinevezne. E hivatal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom