Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 6-7. szám - Nagy Pál: Az iskolák vizsgálása
183 rolni a tanító felett a sikertelen énekért, csak az iskola vizsgáló tanító erős fellépése és hosszas érvelése tette lehetővé, hogy a nyilvános pellengérre állítástól elállott. A tanítótársunkban megvolt ezen esetben a jóakarat, hogy valami újat mutasson be és bizonyos is, hogy nagy szorgalommal fogott e munkájához, s az is bizonyos, hogy e munkára nem is kötelezhette volna senki sem, végzetes hiba lett volna Őt meg- bélyegezni. Ugyancsak hibás volt az eljárás a következő esetben is. Abban az időben, midőn a tanítók sokat vitatkoztak a felett, hogy tanítunk-e nyelvtani szabályokat vagy pedig gyakorlatilag a fogalmazás kapcsán közöljük a gyermekekkel a szükséges tudni valókat, egyik tanítótársunk nyelvtani szabályokat nem tanított. E helyett a gyermekekkel fogalmazványokat készíttetett. Ezt a vizsgálók oly nagy hibául rótták fel, hogy az egyházmegyénél sürgették ez okból e tanítótársunknak fegyelmi alá vételét. Ezekhez hasonló eseteket sokat lehetne felhozni, ha a beadott iskolavizsgálati jelentések kézhez vehetők volnának. De nem célom, hogy az összes eseteket felhozzam, mert a az említettek alapján is bebizonyítható, hogy agy ember sem csalhatatlan, még a római pápa sem. S ha ki magáról azt hiszi, csak első sorban is magát csalja meg. Egy igen fontos paedagógiai szabály van, melyről az iskolavizsgálónak is egy pillanatra sem szabadna elfeledkezni, ez : „vizsgáld mindig először önmagadat“. Mindig arra kellene gondolnia; nem követ-e el nagyobb hibát, ha más tévedéseit minden szorosabb vizsgálódás nélkül feltárja, mintha azt elhallgatja. Nincs szándékom a bűnösnek pártolása, de meggyőződésem: nem minden hiba egyszersmint bűn is. Avagy nem lehetséges-e, hogy amit mi hibának látunk, az nem hiba, hanem csak véletlenség, külső, tőlünk nem függő behatások eredménye ? Teljesen elejét venni annak, hogy az iskolavizsgálók is hibát el ne kövessenek, nem lehet, de hogy az ily esetek minél csekélyebb számban forduljanak elő, kivihető lesz, ha az Ő teendőik is elő lesznek írva, és meg lesznek határozva azon elvek, melyek szerint figyel- möket az egyes dolgokra ki kell terjeszteniök. En is ideális vagyok, azért én is szeretném, ha mindenki elnyer, hetné érdemeinek jutalmat. Kívánatosnak tartanám, hogy az iskolák felügyelete egy hivatalra ruháztatnék, és pedig oly hivatalra, melynek tagjait oly tanítók közül választanák ki, kik gyakorlati tapasztalatokkal birnak és ezt bizonyítványokkal is tudják igazolni, kik tapintatosak, tetteikben következetesek, kik meg tudják nyerni a tanítók többségének tiszteletét, de sőt szeretetét. Szerintem az volna helyes eljárás, ha az állam és egyház e hivatal felállítására nézve egymással megegyeznék. — Az egyházmegyei iskolavizsgálói, mondjuk tanfelügyelői tisztre az egyházmegye több tanítót ajánlana, az állam pedig közülök egyet kinevezne. E hivatal-