Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 1. szám - Saas István: Az új népoktatási törvényjavaslat. 1868–1904.
5 u f ügy azon munkásait, akiknek lángoló ügy szeretető, fáradhatatlan munkássága, nemes törekvése egyedüli és legfőbb biztosítéka annak, hogy a törvény ne csak törvény, hanem a szó szoros értelmében megtestesült eszme legyen. Lássuk most már, mennyiben felel meg a javaslat ezen kellékeknek. * * * . A népiskolai oktatásról szóló 1868. évi 38. t.-c. életbe lépte óta népoktatásunk mind külső, mind belső viszonyaiban igen nagy fejlődést mutat. Az iskolák száma 15282-ről 17299-ra, a tanítók száma 17792-ről 19854 re, az iskolába járók szám aránya 54‘4% ól 82,21%-ra, s az iskola fentartására fordított VU millió korona több mint 4372 millióra emelkedett. — Az elmúlt évtizedek beigazolták azt is, hogy a népoktatásügyében alkotott törvények a megváltozott viszonyok folytán nem felelnek meg többé a célnak, azért ezen javaslattal a népiskolai oktatás- és a tanítóképzésről intézkedő 1868. évi 38. t.-c.-nek idevonatkozó szakaszai; a magyar nyelv tanítására vonatkozó 1879. évi t.-c.; továbbá a községi és felekezeti tauítók és tanítónők fizetését rendező 1893. évi 26. t.-c. azon rendelkezései, amelyek az állami támogatást és az állam befolyását tárgyalják; végül a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi 28. |t.-c. körébe tartozó állami felügyelet kibővítése nyernek az újabb viszonyok által kívánt — több s kevesebb szerencsével készített — módosítást. Az átdolgozás vezető gondolata az, hogy minden gyermekkel a saját érdekében el kell sajátíttatni a magyar állam nyelvét. Ezen célt a javaslat — a nemzetiségi törvény figyelembe vétele mellett ugyan — de az egységes magyar nemzeti állam gondolatát mindenek fölé helyezve, szigorúan és erélyesen követi. A nagy fontosságú javaslat lényeges és hatalmas haladást jelent az eddigi törvényekhez képest, s az egészen az állam nyelvének, alkotmányának, nemzetiségének érvényesítése húzódik keresztül, mint egy legfőbb cél, amelynek minden egyéb alá van rendelve, és minden eddigi törvényeknél határozottabban és bátrabban érvényesíti a magyar nemzeti szempontot, épen ezért a javaslatot általánosságban öröm és lelkesedéssel kell fogadni minden magyar embernek. A javaslat hat fejezetre oszlik. Az első fejezet az általános tankötelezettségnek érvényre emelését kívánja hathatós módon biztosítani. A második fejezet az elemi népoktatás mindennapi és ismétlő tanfolyamát, ebben a magyar nyelv sikeres tanítását és a gyakorlati életre szükséges ismeretek közlését szabályozza. A harmadik fejezet a községi és felekezeti tanítók javadalmazásáról, és a tanítók fegyelmi ügyeinek ellátásáról intézkedik. A negyedik fejezet a tanítóképzést és képesítést tárgyalja. Az ötödik az állami felügyeletnek kellő módon való kiterjesztése és az iskolalátogatásoknak minél intenzivebbé