Evangélikus Népiskola, 1905

1905 / 1. szám - Saas István: Az új népoktatási törvényjavaslat. 1868–1904.

6 tétele felől gondoskodik. S végül a hatodik fejezet vegyes intézkedé­seket tartalmaz a végrehajtásra nézve. I. Tankötelezettség. Valamint az 1868. évi 38. t. c.-nek, úgy ezen javaslatnak is egyik sarkalatos rendelkezése az általános tankötelezett­ség és a tanszabdság kimondása. Az I. §. csak annyiban tér el az 1868. évi 38 t.-c. 1. §.-tó1, hogy a javaslatban már itt ki van mondva, hogy a gyermek hat éven át az elemi népiskola mindennapi és három éven át annak ismétlő tanfolyamába köteles járni. Fontos intézkedést tartalmaz a 3. §. is, a midőn elrendeli, hogy amely gyermek hat év alatt el nem sajátítja a szükséges tudnivalókat, még egy éven át köteles a mindennapi iskolába járni. Ezen ismétlés­nek szükségét az iskolaszék, illetve a tanfelügyelő előterjesztésére a közig, bizottság állapítja meg. Nagyon helyesen intézkedik a 7. §.-a midőn a vallásoktatás címén fenálló zugiskolákat egyszer minenkorra megsemmisíti. Az iskolamulasztások megszüntetése s a rendes iskoláztatás elő­mozdítása érdekében intézkedik a 8. § amidőn kihágásnak minősiti és nagy pénzbírsággal sújtja a szülő, gazda vág gyám azon eljárását, hogy a tanköteles gyermeket, a községi elöljáróság Írásbeli megintése után is visszatartja az iskolából, vagy aki a megintés után akár csak egy iskolai napot is elmulasztat. — Épen olyan szigorral bünteti a zug­iskolák létesítőit is. Az 1868. évi 38. t. c. 10. §-ban foglalt azon rendelkezést, hogy nyilvános népoktatási tanintézetet, a törvényben meghatározott módon, állíthatnak 'fel és tarthatnak fen a hazában létező hitfelekezetek stb. teljesen érintetlenül hagyja a javaslat, épen úgy a felső nép és polgári iskolákra vonatkozó rendelkezéseket is. II. Az elemi népiskola kéttas^ozata. Amidőn a tankötelezettséget bizto­sitő első fejezet intézkedéseiről teljes elismeréssel szólok, nem hagy­hatom emiités nélkül, azon helytelen és következményeiben nagyon káros rendelkezést, hogy a 12. §-a 10 éven felüli gyermekeket a szor­gos munkaidején feloldja az iskolalátogatás alól, s mindössze annyit követel meg, hogy hetenként két napon át taníttassanak. További rendelkezéseivel meghatározza a szorgalmi időt, felsorolja a tantárgyakat, amelyeket minden elemi iskola jellegre való tekintet nélkül tanítani köteles. A 14. §-ban pedig kimondja, hogy az állami elemi népiskolákban minden köteles tantárgy magyar nyelven taní­tandó. A felekezeti iskoláknál a tanítási nyelvet az iskola fentartó határozza meg, de mégis megköveteli, hogy amelyik iskolában a magyar ajkú tanulók száma 20%, vagy a hol legalább 20 magyar gyer­mek van, ott a tanítás nyelve magyar is legyen. — Elrendeli még, hogy amely iskolafentartó az általa megállapított tannyelvet megváltoz­tatni kívánná, ehhez a közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. — Igen fontos rendelkezése még e szakasnak az is, a mely elrendeli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom