Evangélikus Népiskola, 1905

1905 / 11. szám - Sass István: Tarlózás. XXI.

340

Tessék csak figyelemmel kisérni a nyugdíjaztatásokat, azok a tanítók, akik nem kántorok, ma sem 800—900 koronával mennek nyugdíjba, pedig a korpótlék az ő fizetésüket is, csak annyival emelte, mint a mienket. Hát mivel van azoknak több érdemök, hogy ilyen előnyt élveznek a mi rovásunkra. — De bár nem szívesen teszem, ki kell térnem még egy más dologra is. A számok ugyanis azt mutatják, hogy Nt. úr azt a 800—900 koronát csak egy tanítónál tartja olyan nagy összegnek, hogy midőn arról szólva nyomorról beszélek, azt nagyot mondásnak minősíti. — Tudom azt, hogy a gazdagság nagyon mégha- tározhatlan fogalom, elég esetet látuuk arra, hogy amely összeg egy embernek elég egy éven át a tiszteséges megélhetésre, az a másiknak kevés egy napra. Amit egy könnyű vérű ember, nagy úri kedvtelésből élvez egy óra alatt, az sok szegény családnak óriási vagyon volna, a mivel gondtalan életet biztosítana még az unokájának is, De hát ez ellen hiába beszélni, az igy volt és igy marad. Hanem, mint Nt. úr kevésnek tart a megélhetésre egy- jó papi fizetést, de szükségesnek látta azt kiegészíteni, másfelől meg azt mondja, hogy egy elaggott nyugdíjas tanítónak 800—900 korona olyan horribilis összeg, amely ellen panaszkodni nem lehet, szóval: a midőn egy embernél, saját

magáról lévén szó, egy nagy összeg kevés, tanítókról lévőn szó, egy kicsiny összeg nagy, az értéknek ilyen meghatározását nem fogadjuk el helyesnek.

Egy tanítóképző-intézet tanári gyűlésén történt, hogy a német nyelv tanításának nem akart gazdája akadni. Utóbb a tanfelügyelő kapacitálni kezd egy fiatal tanárt, elmondván, hogy milyen könnyű a német nyelv tanítása. A tanár jó ideig béketüréssel hallgat, utóbb azt kérdi : tanított már tanfelügyelő úr német nyelvtant ? Az önérzettel feleli, hogy : nem. Akkor hát ne beszéljen nekem arról, hogy az milyen könnyű dolog !

Élt már Nt. úr családostúl 800 korona fizetésből ? Megtudja mondani, hogyan kell azt felosztani, hogy abból házbér, élelem, ruházat talán orvos, talán gyógyszer stb. stb. fedezhető legyen ? Ha nem próbálta meg mindezt, ha nem tudja, hogy a mai viszonyok között menynyivel ér kevesebbet a 800 korona az 1868-ban megállapított 300 írtnál, ha nem tudja, hogy a 800 koronás fizetésnek milyen közel szomszédja a nyomor, úgy kérem ne sokalja ezen összeget még egy tanítónak sem.

Amidőn a fizetés és nyugdíjügyünk rendezéséről beszélünk, akkor ne keverjük oda a korpótlékot. A korpótlék célja,hogy fizetésünket,nyugdijunkat bizonyos időközökben, bizonyos évekig emelje. No de ez nem fizetés es nem nyugdíj rendezés, htszen ezt megkapja a legrendezettebb és legmagasabb fizetésű tanító épen úgy mint az, akinek fizetése csak arm jó, hogy megmentse családját a koldulástól, épen azért, a korpótlék nem is nyújt nekünk kárpótlást a mostoha elbánás ellen.

De nem tartom helyesnek és elfogadhatónak a magyar boldogságról ért tételét sem. — Majd én felállítom a tételt úgy, hogy látatlanba is