Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 3. szám - -ár: A gazdasági és ismétlő iskolák bajairól
82 Ismétlő iskola. Az ismétlő iskola külön nyelvtani oktatásban nem részesül. A tanult ismereteket az olvasásra és írásra szánt heti egy-egy félórán tartjuk ébren. A fogalmazási gyakorlatok nyomon követik az olvasást és olvasmánytárgyalást. Tételeik ennélfogva az olvasmány tételeihez alkalmazkodnak. E gyakorlatok lehetnek átalakítások, kivonatok, utánzások, közben-közben tollbamondások és emlékezetből való leírások. (Folyt, következik.) A gazdasági és ismétlő iskolák bajairól. Országunk kormányzatának élén álló férfiaink, a legnemesebb ihlettől áthatva, mindenkor, de különösen a legutóbbi időkben, testtel- lélekkel azon igyekeztek, hogy édes hazánk javára annak lakosait úgy általános művelődési, mint ipar és kereskedelem, valamint gazdasági tekintetben lehetőleg és mihamarabb a nyugoti kulturnemzetek műveltségi fokára emeljék. Ennek elérhetése céljából, nem kiméivé sem fáradtságot sem áldozatot, állították fel azon intézményeket, melyek népünket e kitűzött cél felé vezetni hivatvák. Ilyen intézmények többek közt a kereskedelmi és ipari, valamint a gazdasági és ismétlő iskolák. Jelen alkalommal e két utóbbival, mint hozzánk falusi tanítókhoz legközelebb fekvőkkel kívánok foglalkozni s ezen intézmények fejlesztése és javítása céljából rámutatni azok állítólagos és tényleges bajaira, egyben orvosszert ajánlva ezen bajok megszüntetésére. Tudvalevő dolog, hogy a köznép részéről csaknem minden újabb intézmény bizonyos elfogultsággal, előítélettel és bizalmatlansággal fogadtatik s nagyon hosszú idő s szemmel látható s kézzel fogható gyakorlati eredmény mellett lesz csak, nagy nehezen képes a nép indokolatlan előítéletét leküzdeni, s valamely újabb eljárás iránt bizalommal viseltetni; míg ellenben a hol csak moráíis és elméleti eredmények mutatkoznak, arra a köznép zöme nem igen szokott valamit adni, mivel az úgy sem hoz be szerinte semmit a konyhára. Hogy többet ne mondjak, mily bizalmatlansággal, mondhatnám ellenszevvei, sőt gúnnyal fogadtatott a köznép részéről a perenospora elleni védekezés, vagyis a szőllöknek rézgálic oldattal való permetezése. Azok, a kik a permetezést mindjárt kezdetben alkalmazták, a köznép részéről minő gúnyos, sokszor otromba megjegyzéseknek voltak kitéve. Épen