Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 9. szám - Dr. Leszner Rudolf: A jobb és balkéz
239 A tanterem lehet kísérletezési színhely a megengedett keretben, de vigyázzunk arra, hogy a gyermeki lélek, mely mint csemete a mi oltalmunkra s ápolásunkra bizatott, a kísérletezés folytán csorbát ne szenvedjen. Tanúsítsunk tehát az ily kísérletezés alkalmával paedagó- giai körültekintést, bizonyos mérsékletet s óvatosságot, de legyünk amellett, mint a nehéz operációt végző orvos keze, biztos járásúak, erőskezüek. Legyenek ebbeli munkálkodásunk azok a napfényes tisztások, a amelyekről mind közelebb s határozottabb körvonalaiban látjuk a magas célt: minél rövidebb s könnyebb útón vezetni a jövő nemzedéket a tökéletesség felé ! Kérdésem másik fele : melyik a kedvenc tantárgy s miért az ? Ezen kérdésemre a felelők nagy része nem adott feleletet, akik pedig megtevők azt, nehány szóval indokolták, hogy miért ép az a tárgy. A kérdés, igaz sokat kér, egyszerre, mert nem minden tanítónak van egy- és ugyanazon kedvenc tantárgya. Az egyes tárgyakat sorbavenni már azért sem tehetem, mert nekem minden tárgy kedves tárgyam ugyan, de nem mind — kedvencem. E helyett arra kérem lapunk t. olvasóit szíveskedjenek nézetüket kifejteni s azt indokolásukkal egyetemben az igen tiszt, szerkesztő úr engedelmével e lapok hasábjain közzétenni. Káty. Hoffmann Ferenc, közs. tanító. Jobb és balkéz. Kétkezünek születik az ember, de egykezünek fejlődik. A kis gyermek még egyformán használja mind a két kezét, de, amint megérti a szót, máris arra oktatják, hogy a balkéz, „a csúnya kéz“, azzal nem szabad semmi után nyúlni, azt valakinek nyújtani meg éppen illetlenség. Meg is ütik a balkezét, hogy emlékezetébe véssék az oktatást. A jobbkéz „a csecse kéz“, azzal kell a kanalat fogni, azzal kell parolát adni, a játékszer is abba a kézbe való. . Az iskolában hasonlóképen bánnak a gyermekkel. A balkézbe ceruzát, tollat fogni, vagy a balkézzel a mappára mutatni, büntetésre méltó cselekedet. Nem csoda, ha a balkéz ezek miatt a vonalzóval ütközik össze. A balkéz az iskolában csak arra való, hogy rögzítse a papirt, mig a jobbkéz ir, hogy a ceruzát tartsa, mig a jobbik faragja. A fölnőtt emberek között is csak a jobbkéz számit. Jobb kezünk, kel ágálunk, jobb kezünket tesszük szivünkre, jobbunkat emeljük esküre, jobbját szorítjuk barátunknak. A jobbkéz a jobbik, a becsül- tebb, a tehetősebb. Munkabírásunk attól függ. Munkánk szépségét
