Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 2. szám - M. Nagy Bálint: Mikép felelne meg az ismétlő iskola a gyakorlati élet által követelt czélnak?
39 gatása, az ott való magaviselet, a tanultak gyakorlati alkalmazása, legyen az anyának gyermeke nevelésénél főgondja. Váljék ezenkívül a leendő anyának már korán tudatává, hogy csak úgy tölti be e földön rendeltetését, ha gyermekét odaadó szeretettel ápolja, testi és lelki életére szorgos gondossággal felügyel és hogy Isten előtt arról számot kell adnia. Lássuk most már a leendő gazdaasszonyt. Itt első feltétel, hogy a konyhával, kerttel ezek fontosságával ismertessük meg. Kezdhetjük a különféle konyhára való kerti növények; zöldség, élelmi szerek, azok tenyésztési módozatain, helyes kezelésén. Nem lehet jó gazdaasszony, ki nem ért a kertészethez, mert ezáltal éléstára hiányt szenved, készített ételei pedig nem táplálók, nem Ízletesek. Minden iskola mellé a tanítónak egy negyed hold járandósága van. Itt lehet a különféle konyha kerti növények termelését gyakorlatilag bemutatni; — esetleg nagyobb és példásan gondozott konyha-kertet növendékeinkkel meglátogatni és az ott tapasztaltakat a mai elméletben tanultakkal összeegyeztetni. A gyermeknevelés után egyik legfontosabb teendője a leendő gazdaasszonynak a sütés-főzés. Mit tapasztalunk itt? azt, hogy népünk asszonyai ezen téren a legnagyobb tájékozatlanságot tanúsítják, Tehát erre meg kell őket tanítani. ‘De hogyan ? a tanító maga sem tud, szakács-könyvet pedig hiába visz az iskolába, mert ha valahol, úgy a főzésnél kell a gyakorlat. Tehát gyakorolni kell? Hol? Álljon elő most a tanítónő asszony, hívja be konyhájába a 15—16 éves leányt, dagasztassa meg vele a kenyér-tésztát; főzesse meg vele a a hús levest, rántott levest, túrós,-mákos,-darás-és káposztás mácsikot. Disznó öléskor; sózássá, páczoltassa be a húst, süttesse ki a zsírt (erre különösen nagy gondot fordítson); egy szóval: vezesse be gyakorlatilag mindazon szakács tudományokba, melyekre a köznépnek is okvetlenül szüksége van. Gond fordítandó arra, hogy mindennek lelke; a tisztaság. A gazdaasszonyi teendők másik ága; a ruha kezelés. Ez ismét csak a tanítónő vállaira nehezednék. Megtanítani gyakorlatilag a gyermek-ruha ; kis kótényke szoknya, ingecske, szabására; ezen kívül a foltozás is, mint szinte fontos teendő, — figyelmet érdemel. A ruha tisztántartása, a ragályos betegségben elhaltak, vagy szenvedők ruháinak fertőtlenitése; párolás, szapulás, ruha-fehérítés, tiszta mosás, stb. a tananyag közé felveendő. Figyelmeztetjük a leányt, hogy az egyszerű, nem a rikító színű ruha a szép; magyaros viseletre; kötés, horgolás, hímzés ügyességére. Nagy szüksége van még a ház asszonyának, hogy a családjában előforduló könnyebb természetű bajokat, orvosolni tudja. Ugyanazért: behatóban kell foglalkozni neki a különféle orvosi növények tanulmányozásával, minők az ezerjófü, orvosi székfü, hársfavirág,