Evangélikus Népiskola, 1903

1903 / 5. szám - Tárcza

147

T á S S I 1,

A dunántúli ág. liitv. evang. egyházkerület vázlatos,

rövid története.

— Az Egyetemes Névtár részére megbízásból irta :Payr Sándor.— í. Az alapvetés és első virágzás kora 1522—164.7.

E dunántúli részen legkorábban Sopron vett tudomást a refor- máczióról. Itt már 1522. óta nem csak a családokban, hanem nyilvános helyeken is olvasták Luther iratait. A mohácsi vész után pedig szélesebb és állandó alapot az evang. egyháznak Nádasdy Tamás vetett, a kinek Sopron, Vas, Zala, Somogy, Veszprém és Győrmegyében voltak nagyobb kiterjedésű birtokai. 1534-ben vette át a dunántúli uradalmakat mint neje hozományát. Ez évben jő hozzá Új-Szigetre Erdősi Sylvester, a következő évben pedig Dévai van az udvarában Sárvárott.

Az 15-4. évvel kezdődik tehát Dunántúl reformálásának rendszeresebb munkája. Sárvár és Csepreg voltak a központok, Nádas- dyn kívül különösen az enyingi Török, Batthyáni, Dersfy, Ostffy, Széchy, Bánfy és Zrínyi családok, továbbá a városok közül Sopron, Kőszeg, Pápa, Győr és Komárom védték és támogatták az első lelkészek és tanítók reformátori munkásságát.

Gyülekezeteink mintegy az első pünkösdnek varázshatalma alatt szaporodtak napról-napra. Az egyházkerületi szervezkedés azonban hosszabb időt vett igénybe. Első püspöküket 1577-ben választották meg a dunántúliak Szegedi Máté, sárvári lelkész (1577—85) személyében, a kinek püspöki utódjai: Beyihe István, németujvári lelkész (1585 —1612), Klasze kovich István fertőszentmiklósi lelkész (1612— 1620), Z v o n a r i c h Mihály sárvári lelkész (1620—25) és K i s Bertalan, szintén sárvári lelkész (1625—46), ki állomásáról elüzetvén számkivetésben fejezte be életét.

Beythe idejében meghasonlás állott be az egyházkerület lelkészei között. A csepregi colloquium alkalmával 1591. a Beythével tartó kálvinisták külön váltak. Réczés János csepregi esperes pártja ellenben, Nádasdy Ferencz támogatásával a Formula Concordias elfogadását is kötelezővé tette. Ezzel veszi kezdetét az orthodoxiaésa hitviták kora. A szakadás után Beythe haláláig R. é c z és, Thokoích, V i d o s, Kiás zekovich és Magyari esperesek kormányozták az egyház- kerületet, Hitfelekezeti álláspontjuknak a kerületben való megszilárdítása végett 1598. az „Egyesség könyvét“ (F. C. Epitome) és Agendát adtak ki. Az ágostai hitvallást, (I. rész, 21. art.) magyar nyelven csak 1633. adta ki először Lethe nyei Isván csepregi esperes.