Evangélikus Népiskola, 1902
1902 / 3. szám - Egyesületi élet
90 A „Győri ágost. hitv. evang. egyházmegyei tanítóegyesület41 közgyűlésének jegyzőkönyvéből. Nevezett egyesületnek múlt évi október hóban Győrött tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyv most jutott kezünkhöz, közöljük abból a következőket. Az evangélikus templomban tartott buzgó ének és I’só Vincze, győri lelkész úr által mondott lélekemelő és magasztos alkalmi oltári imából álló istentisztelet után dr. Földváry Elemér világi elnök Úr üdvözölvén a megjelent tagokat és nagyrabecsült vendégeinket, midőn a gyűlést megnyitja, legmélyebb sajnálatának ad kifejezést a felett, hogy Pálmai Lajos lelkész urat, egyházi elnökünket, kihez mindnyájunkat az őszinte szeretet és tisztelet lánczai fűztek azon lefolyt 3 év alatt, mióta egyházi elnöki tisztét egyletünkben viselte jelen gyűlésünkön' nétkülöznünk kell, mível 1901. szept. 6-án kelt s Bándi János, tanító-egyleti alelnök úrhoz intézett levelében elnöki tisztéről lemondott. Lemondásának okait tartalmazó levele az alelnök úr által előterjesztendő jelentés kapcsán fog felolvastatni, úgy azzal most bővebben nem foglalkozik, azonban reméli, hogy a közgyűlés meg fogja találni a módot arra, — mi neki is, úgyszólván majdnem világi elnöki tisztéhez kötött óhaja, — hogy a nagyon is alaposnak látszó okok daczára Pálmai Lajos lelkész urat elnöki hivatala tovibbi viselésére tanítóegyletünknek sikerül megnyerni, a maga részéről pedig oda fog törekedni, hogy lemondott egyházi elnök urat, ha nem is a lemondás visszavételére, — de az újbóli megválasztás elfogadására bírja. Teszi ezt pedig nem csupán azon meleg rokonszenvből s őszinte baráti érzelemből, melylyel Pálmai lelkész úr iránt viseltetik, hanem azoir erős hitből és meggyőződésből, hogy a mai viszonyok közt a protestáns, közelebb az ág. hitv. evang. tanító-egyletek éppen nem vesztenek azzal, ha lelkész elnökük van, mert annál fokozottabb mértékben szolgálhatják a protestantismus a szabad gondolkodás, a felvilágosodás, közelébb a prot. népnevelés ügyét akkor, midőn a lelkész elnökök tehetségüket, tudásukat, mint világító fáklyát a tanítóságnak nehéz munkájában segítségül hozzák. A prosestáns egyháznak éppen a mai korban, igen nagy szüksége van arra, hogy vezető elemei ösz- szetartsanak, mert — így folytatja : „ha az általános helyzetet vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a polgári házasság behozatala óta hatalmasan terjed nem az igazi mély vallásosság, hanem a szűkkeblű fele- kezetiesség. Első sorban is szemben találjuk magunkkal a hatalmas, dúsgazdag róm. katholikus egyházat. Ez az uralkodó család, a főnemesség vallása ; újabban szinte divatelőkelőségszámba' megy legalább is adni a nagy katholikust. Térítgetnek a hol és a hogyan csak tudnak. Mi protestánsok pedig szegények vagyunk, És a fegyverek és a hatalmi eszközök sokaságával szemben, nekünk protestánsoknak, mi az egyedüli erősségünk, egyedüli védbástyánk ? Az a mi őseinktől örök
