Evangélikus Népiskola, 1902
1902 / 1. szám - Pröhle Henrik: A tiz parancsolat magyarázata. Ötödik parancsolat
* kárt okoz szolgáiénak testében és életében. Midőn pajtásaidat vészé delmes játékra biztatod, vagy épen iitöri-vered, — szintén vétkezel azon tilalom ellen: felebarátod testében kárt vagy sérelmet ne okozz! Most már beláthattuk, hogy nem végezhetünk oly könnyen az ötödik parancsolattal, mint gondoltuk; mert már a tilalom is mennyi vétket juttat eszünkbe. A Úr Jézus Krisztus még mélyebbre megy és így magyarázza az ötödik parancsolatot : Máté 5. 21 — 22. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: ne ölj: mert valaki ölend, méltó az Ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki haragszik az ő attyafiára ok nélkül, méltó az Ítéletre; valaki pedig ezt mondja az ő attyaíiának : ráka, méltó a gyülekezetre; valaki ismét ezt mondja: bolond, méltó a gyehennának tüzére. Tehát az Úr nemcsak arra néz, a mit a kéz tesz, hanem arra is, a mit a száj mond, sőt még arra is. amit a szív gondol és érez. „Ráka“ — átkot fejezett ki (istentelen) „bolond“ megvetésnek és gúnynak kifejezése, Minden átkozódó és gúnyolódó szó áthágása az ötödik parancsolatnak. Azért őrizkedjünk ilyenektől. A gonosz szavak és gonosz cselekedetek gyökere a szívben van. A harag, gyűlölet, irigység, mint Kain példája mutatja, rossz útra vezeti az embert. Azért vigyázzunk a szivünkre! De ha tetténem válik is a harag, már ez a harag és a belőle származó g) ülőiét és irigység is gyilkossá teszi az embert Isten előtt. I. Ján. 3, 15. Valaki gyűlöli az ő attyafiát, gyilkos az; és tudjátok, hogy egy gyilkosnak is nincsen ő magában megmaradó örök élet. Példabesz. 24. 17. Mikor elesik a te ellenséged, ne örülj ; és mikor megütközik, ne hivalkodjék fel a te elméd. Rom. 12, 19. Magatokért bosszút ne álljatok, hanem adjatok helyet Isten bosszúállásának ; mert meg vagyon Írva : Enyim a bosz- szúállás, én megfizetek — ezt mondja az Úr. — Máté 5, 43 — 45. De ki az, a kit nem szabad megölni, a kinek életében nem szabad kárt vagy sérelmet okozni, a kit nem szabad sem gondolatban, sem szóval megsérteni? A káté röviden ezt mondja: felebaráttink. Ezt a szót mi is többször használtuk már eddigi beszélgetésünkben. De ki a mi felebarátunk ? Gyönyörűen magyarázza azt nekünk az Úr az irgalmas samaiitánusról szóló példapeszédben, a melyre még vissza fogunk térni. E szerint felebarátom mindenki, a kivel az Isten összehoz, a kivel szemben a szeretet bebizonyítására alkalmam van. Legyen az rokonom vagy nem. ismerősöm vagy nem, honfitársam vagy idegen nemzet fia; beszéljen velem egy njelvet vagy nem; tartozzék velem egy valláshoz vagy nem : ha Isten összehoz vele, felebarátomnak kell tekintehem, akivel szemben áll az a szent kötelesség : „Szeresd felebarátodat mint tenmagadat !“ Sőt az Úr Jézus Krisztus még ellenségeink szeretetét is kívánja tőlünk s ő maca mutatja eben is a leeszebb példát. 19
