Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 2. szám - Irodalom
61 alapítani és úgy reformálni, mint azt Spencer Herbert elvei alapján az angolok és amerikaiak megvalósították. Egy külön fejezetben a modern elemi iskolai rajzoktatásának ceélját anyagát és menetét az amerikai Egyesült Államokban és Angliában divó természetes nevelési módszer alkalmazásával részletesen határozza meg s pedig részint az amerikai oktatásügynél a párisi kiállításon látottak alapján, részint az elemi s középiskolai rajzoktatás terén 20 év alatt szerzett személyes tapasztalatai alapján. A rajzoktatás alsó tokán elérendő czélt szerző csakis a munkálkodás vágyának kielégítésében, a fantázia fejlesztésében és megfigyelő képesség felköltésében találja, mely czélok mellett a rajzolási ügyességet miisodrangú tényezőnek kivanja tekinteni és a rajzoktatás első éveiben a játékszert! jelleget akarja meghonosítani. Ezen czéloknak megfelelően a munkál kodás tárgyát már az első években a beszéd s értelemgyakorlatok keretében, de ezen felül és a 3-ik és 4 ik osztályokban képzelet utáni rajzolgatásokra, olvasmányok illustrálgatására, emlékezet utáni rajzolásra, agyag-mintázásokra (silhuettrajzokra) és természet utáni rajzolásra kivánja megállapítani. A füzet bő tartalomjegyzékéből megemlí- tendőnek tartjuk a következőket: A munkálkodási vágy felköltése. A műtörténelem tanításának alapvetése. A közismereti tárgyak sajátkezű illusztrálása. — A játékszerű jelleg a rajzoktajásban. Milyen legyen a rajztanítás kezdete? — Illustrálások képzeletből. — A szinérzék javítása és a bátor ecsetkezelés. — A füzetet bezárja Mártouífy M. főigazgató : Tapasztalataim a rajzoktatásról a párisi kiállításon czimü érdekes czikke. A kis munkának igen érdekes rés e az, mely a közismereti tantárgyak sajátkezű illustrálgatásával foglalkozik és azt vallja, hogy a rajzolásnak veres fonalként kell végig húzódnia minden tantárgy észszerű oktatásában. De nagyon tanulságos és aktuális azon rész is, melyet „Hogyan jutottak az amerikaiak képzett rajztanítói és rajzfelügyelői karhoz ?u czim alatt tárgyal s melyben Walter Schmidt működését jellemzi. A paedagogiai világot közelről érdeklő azon tényről is értesülést nyerünk e röpiratból, hogy az ipartanoncziskolák részére a közoktatási miniszter úr már megtette a szükséges intézkedéseket és rövid idő múlva kinevezi a rajzfelügyelőket. A füzet Wodianer (Lampel) kiadásában jelent meg. Ára 1 korona. Uj vonalrendszer a szépírás tanításához. Wátz Nándortól, Ver- secz. Új módszerét szerző maga következőkben ismerteti : „A szépírás tanításának tulajdonképpeni czélja, a népiskolában vagy középiskola alsó osztályaiban, hogy a gyermek szép, folyékony kézírást sajátítson el. Vájjon melyik tanítónak vagy tanárnak ne tűnt volna fel, hogy a teljesített kötelesség mellett is a tanulók nagyon is csekély része érte el ezen kitűzött czélt. Hogy mikép lehetséges, hogy a kötelesség teljesítése mellett a kivánt ceél el nem érhető, a fölött bizonyára sok tanító törte a fejét. Engem sem hagyott nyugodni ezen gondolat s évek hosszú során át kutattam ezen eredménytelenség látszólag rejtett okait, úgy a saját, valamint mások osztályaiban és meggyőződtem arról, hogy — míg a tanulók négy vonal közt Írnak, tehát a népiskola alsó osztályaiban — az eredmény kielégítő, a mint azonban egy vonalon kell irniok, minden alkalmazott módszer ellenére, az eredmény ki nem elégítő. Sok évi kutatásom végre azon megyőződésre vezetett, hogy egyedül az eddig közhasználatban volt irkák vonalrendszerében van a hiba és pedig azért,
