Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 1. szám - Tárcza
hősök, Lélek és Bulcsúk napja leáldozott, s a megváltozott külviszo- nyok által nemzetünkre kényszerített béke napjaiban ismét előtérbe lépett azon család tekintélye, mely a fejedelemséget örökösen bírta s melyhez a nemzetet a kegyelet és tisztelet erős kötelékei fűzték. És Géza az az ember volt, a ki a kedvező körülményeket hatalma emelésére fel is tudta használni. — A magyar csapatvezérek természetes uroknak ajánlották fel kardjaikat és a maguk és társaik hűségét, a helyett hogy más fejedelmeknek állottak volna zsoldjába, vagy a maguk szakállára folytatták volna a portyázást. A fejedelem pedig részint a végekre telepíti őket, melyeket akkor kezdtek megerősíteni, részint maga körül tartja őket, mint fegyveres cselédséget, részint pedig az ország belsejében ad nekik örök birtokot és alattvalókat. Ezért ők és utódaik kötelesek hadba menni Gézáért és utódaiért. így jött létre a vitézeknek, a király szolgáinak hatalmas rendje, a későbbi magyar nemességnek forrása, melyet Szent István törvényeiben már megtalálunk, de a melynek eredetét Géza intézkedéseire vihetjük vissza. A harczosoknak letelepítése ezek soraiban aligha keltett nagyobb ellenállást. De mivel a fejedelem, a törzsek s az egyesek földje még eddig elkülönítve nem volt, legjobban sújtotta a vitézek letelepülése az ország legnagyobb részét közlegelőnek használó, még vándor törzseket. Ezekre nézve a vitézek magánbirtokkal való felruházása valóságos jog- és birtokfosztás volt, mely nem mehetett végbe véres harczok és azok kegyetlen elfojtása nélkül. E harczok és annyi magyarnak elveszése vagy elszegényítése homályosították el Géza emlékét a hazai hagyományokban. Lényegében ebben állott az a nagy alkotmányos, társadalmi és gazdasági változás, melyet történetíróink rendesen a nemzetségi vagy törzsszervezet megdöntésének neveznek. Géza nagy fejedelmi cselekedete abban állott, hogy az életképes, védelemre és támadásra alkalmas hadi rendet magához és a földbirtokhoz kötötte és szembe állította a törzseknek és nemzetségeknek a régi, pogány hagyományt és erkölcsöt képviselő tömegével és annak jogával. Nemzetünk európai létére nézve Gézának és hadának győzelme volt az első legfontosabb lépés. Nagyon természetes, hogy ez a megtelepedés nem ment végbe egyszerre az egész országban. Bizonyára először a végeken szállottak meg a fejedelem fegyveres szolgái, meg túl a Dunán, hol az ő törzse tanyázott s hol legtöbb volt az ő birtoka. Valószinü, hogy a Tiszán túl még jó soká, Géza után is megmaradt a régi pásztorkodó életmód. — Krónikáink Géza idejére teszik a község hatalmának megszűnését is. Mi volt az a község? A nemzetségek szerint fejedelmei körül csoportosuló fegyveres magyarság. Összehívásának legtöbb esetben az volt a czélja, hogy a gyűlésről egyenesen háborúba menjenek. Géza idejében háborút kifelé nem viseltek, tehát a község összehívása feleslégessé lön. Nem is kellett azt eltörölni: a viszonyok változásával
