Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 1. szám - Tárcza
22 magától múlt ki. A fejedelemnek már volt úgyis hada, melylyel ő maga rendelkezett. így kezdődött az a nagy átalakulás, mely a magyar nemzetet pásztorkodó, pariarchalis kormányú, némileg demokratikus törzsekből monarchikus, aristokratikus, katonai állammá tette, és mint ilyet, beillesztette az európai országok sorába. Eljött az idő, midőn a pogány erények félelmes jelképe, a népeket rettegtető koronás turul madár helyébe a keresztyenségnek szelídebb erkölcsöt mutató lobogója lép. A honfoglalás korában a magyarság előre tolt éles éke volt a pusztai népek egész sokaságának, melyek messze Ázsiától kezdve az Alpokig betöltötték a rónaságot és pusztulással fenyegették az európai kultúrát. Száz évvel később, tehát Géza korában ez a viszony meg- fordúlt. Magyarországot mindenfelé idegen jellegű, a keresztyén vallás alapján előrehaladó hatalmak környezik. Csak kelet felé, a besenyők oldalán függ még össze régi rokonaival s szövetségeseivel. De ezeknek sem példája, sem hatalma vonzó, csábító már nem lehetett. A kozárok- nak egykor oly hatalmas birodalma is elhanyatlóban volt. Szóval ha- nyatlani látta Géza mindazon államokat és vallási rendszereket, melyeket bizonyos faji közösség vagy hasonlóság csatolt a magyarhoz. Géza a helyzetből levonta a következtetést. A keresztyénségnek és a vele kapcsolatos államrendnek előrenyomulását e földre megakadályozni elszigetelt, meggyöngült népével lehetetlen volt. Szabad útat kellett tehát engedni, sőt előmozdítani a térítést, a mennyiben az fejedelmi hatalmát nem csökkenti, hanem inkább növeli. Úgy járt el, mint korában a cseh, lengyel, orosz, dán s norvég fejedelmek, kik a keresz- tyénség befogadása által egyúttal az addig ősi pogány szokás és gyakorlat által korlátolt hatalmukat hasonlóvá tették a keresztyén uralkodókéhoz' A nyugoti egyház térítési kisérletei Géza fejedelemségének első éveire vezethetők vissza. Mihelyt Magyarország nyugoti szomszédaihoz közeledett és Ba pogányok barlangjának rettegett kapui megnyíltak“, eljött az első nyugoti hittérítő, a svábföldi szerzetes, Wolfgang. Majd Píligrim, a nagyravágyó passaui püspök vette kezébe a magyar hittérítés ügyét. Piligrim valamelyik papja lehetett az, ki Géza fejedelmet s egész családját megkeresztelte, ámbár sokan Adalbert prágai püspöknek tulajdonítják István nevelését és megkeresztelését. — Midőn később Géza a német császársággal feszült viszonyba került, Piligrim, a császár hü szövetségese is kiszorúlt hazánkból. A térítés munkáját azonhan folytatták német, cseh és olasz missionariusok. Valami nagy eredményre azonban a keresztyénséget illetőleg Géza alatt nem szabad gondolnunk. Az a fejedelem, ki tisztán hatalmi érdekből lett híve a keresztyénségnek, — ki a keresztyénség szellemétől oly kevéssé volt áthatva, hogy a pogány isteneknek még megkereszteltetése után is áldozatot hozott, mert hiszen elég gazdagnak tartotta magát, hogy egyszerre több istennek is szolgáljon, — bizonyára nem volt
