Evangélikus Népiskola, 1901

1901 / 6-7. szám - Kapi Béla: Pethes János »Gyermekpsychologiá«-járól

180

hangja kezdetben nélkülözi a hangszinezést, egyforma magas hang.

— Fejlettebb korában mélyebb és gyengébb lesz, s a mell- és fejhangok különválnak. — A dallamok és rythmusok utánzása is csakhamar kifejlődik. — A nevelésnek ide vonatkozó kötelessége is igen nagy.

— Már a kisdedóvó intézeteknek ápolniok kell a természetes beszédet, a megfelelő éneklést. A tanító feladata megvizsgálni, jó e a gyermekek hallása, helyes e hanghordozásuk.

Az izlelés fejlődik ki a gyermeknél legelőször, sőt — mint Sigismund és Preyer kisérletei mutatják — a gyermek ezen tapasztalataira emlékezik legelébb, azokat összehasonlítja. Ez az érzékszerv nem áll ugyan annyira az értelmi fejlődés szolgálatában, mint ez előbbe- niek, — mégis a tanítónak erre is ki kell terjesztenie figyelmét.

Kussmaul kisérletetei bizonyítják, hog a szaglási érzékszerv is korán kifejlődik a gyermekeknél. Jogos azonban Chrismann panasza, hogy ezt az érzékszervet úgy a szülői házban mint az iskolában elha- nyagolják. Fontosságát Ziem szerfölött érdekes kísérletekkel bizonyította be, kimutatván, hogy a kis gyermekeknél föllépő orreldugulás és folytonos nátha gerinczferdülést okoz, s az értelmi fejlődést megakadályozza.

A tapintás csak lassanként fejlődik ki. — Mint az értelem egyik támasza, nagyon fontos a nevelésre. — A tanító figyelje meg, nem eltompult-e a tapintás, s fejleszsze a gyakorlás, a tapintással egybekötött szemléltetés által.

Ezek által az érzékek által vezetett ingerek az érzelmet hozzák létre. Az előzőkben láttuk, hogy az érzékszervek korán kifejlődnek a gyermeknél, így tehát az érzelem is korán jelentkezik, — és pedig kezdetben kizárólag az érzéki é r z e 1 e m. A szülői ház és iskola feladata, a gyermek napjait kellemessé, vidámmá tenni, hogy így mind két helyen jól érezze magát. E czélból a kellemetlen érzelmek okát,

— betegséget, éhséget, szomjúságot, — meg kell szüntetni, — s helyettük kellemes érzelmeket kell ébreszteni.

Az érzet és érzelem képezi a lélek hármas működésének, — az értelmi-, érzelmi- és akarati-működésnek alapját.

Az értelem fejlődése szorosan összefügg az idegek és agy fejlődésével. Az ingerek kezdetben az érző idegeken át jönnek az agyba, s ott nyomot hagynak ; — ez a nyom később bizonyos körülmények között felujulhat. — Az értelmi fejlődés vizsgálatánál tehát különösen arra kell figyelmünket fordítanunk, mely feltételek szükségesek ahoz, hogy az agy állományban visszamaradt nyom felujuljon, s a lelki fejlődéshez hozzájáruljon ? Ezt a czélt tartja szem előtt a szerző, midőn „az értelem fejlődése“ czim alatt a) a tudatot, s figyelmet, b) az észrevételt, c) az associatiót, d) az emlékezést, e) a gyermek nyelvét, f) a fogalmat, g) az Ítéletet, h) a következtetést, j) a gyermekek képzeletét tárgyalja.